A „csendes” szívroham veszélyes

Fotó: Bigstock
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy friss tanulmány szerint a szívrohamok közel felénél nem tapasztalhatók az infarktusra jellemző tünetek. Honnan ismerhető fel a csendes szívroham?

Kutatás a csendes szívrohamról

2016 májusában az Egyesült Államokban, a Wake Forest Orvosi Egyetemen az eddigi legnagyobb szabású kutatást végezték a csendes szívrohamokkal kapcsolatban. A program több mint kilencezer középkorú nő és férfi részvételével 13 éven át, rendszeres klinikai ellenőrzés keretében zajlott.
Ennek során a korral összefüggő, szívbetegséghez vezető koszorúér-károsodás okait kutatták, illetve azt tanulmányozták, hogy milyen arányban alakul ki a szívroham csendes formája – ismertette Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa.

A tanulmány szerint a vizsgált személyek körében bekövetkezett szívrohamok 45 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ennek az infarktustípusnak az a jellemzője, hogy elszenvedője nem érzékeli az szívrohamra jellemző tüneteket. Nincsenek mellkasi fájdalmai, légszomja, a karokba, illetve a mellkasba kisugárzó fájdalma. A vizsgálat során fény derült arra, hogy egyes páciensek úgy estek át szívrohamon, hogy esetenként csak fáradtságot és más bizonytalan tüneteket tapasztaltak.

A tünetmentesség ellenére nagyon veszélyes

A panaszmentesség, illetve a nem jellegzetes tünetek (mellkas környékén érzett enyhébb fájdalom, hányinger, hányás, gyomorégés, légszomj) ellenére a csendes szívinfarktus is nagymértékű károsodást képes okozni a szívizomban, és éppúgy veszélyeztetheti a páciens életét, mint a klasszikus formában lezajló infarktus.

Fotó: Bigstock

Ennek az az oka, hogy ebben az esetben is részben, vagy teljesen megszűnik a szívizom vérellátása, és bekövetkezik a szívizom elhalása. A legnagyobb gondot viszont éppen az okozza, hogy mivel nem jelennek meg látható, érzékelhető tünetek, legtöbbször nem azonosítják időben, így elszenvedője nem részesül megfelelő ellátásban. 

Mit tehetünk, hogy elkerüljük?

„Az, aki már elmúlt 40 éves, és meglévő kockázati tényezőkkel rendelkezik: tehát ha a családjában előfordult már szívroham, magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, cukorbetegséggel küzd, elhízott, dohányzik – akkor kiemelten fontos, hogy vegyen részt rendszeresen kardiológiai szűrésen, hogy a veszélyeket időben fel lehessen ismerni, és a megfelelő kezelést elkezdeni”- figyelmeztet Dr. Sztancsik. 

A szív- és érrendszeri szűrés menete

  • • Anamnézis (egyéni és családi kórelőzményt) felvétele
  • • Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés
  • • A szív struktúrájának és funkciójának monitorozása EKG és ECHO vizsgálattal nyugalomban, illetve terhelés alatt
  • • Szükség szerint, időszakosan jelentkező szívpanaszok esetén, 24 órás vérnyomásmérés, illetve 24 órás EKG vizsgálat, otthon tartható, hordozható eszközök segítségével

A leletek ismeretében a kardiológus meghatározza a szükséges terápiát, és életmódbeli változtatásokra vonatkozó javaslatokat tesz.

Fotó: Pixabay.com

Életmódbeli változtatásokkal ugyanis sokat tehetünk a szív- és érrendszer megbetegedéseinek elkerüléséért.

„A csendes szívroham elleni legjobb védekezés - a rendszeres kardiológiai szűrés mellett - az életmódunk megváltoztatása jelenti” – tanácsolja Dr. Sztancsik Ilona.

Javasolt változtatások

  • • Dohányzás elhagyása
  • • Súlytöbblet leadása
  • • A koleszterinszint normalizálása
  • • A sóbevitel csökkentése
  • • Stressz kezelés
  • • Rendszeres testmozgás