A hőhullámok a szívbetegség kockázatát jelezhetik!

Fotó: Bigstock

Azoknál a nőknél, akik már kora középkorúan (40-53 évesen) gyakran tapasztalnak hőhullámokat, a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőitől és az ösztradiol-szinttől függetlenül valószínűbb az erek funkciózavara - derült ki egy amerikai kutatásból.

Az ereket bélelő laphám, az endotelium funkciózavara az érelmeszesedés kezdő fázisa, a hőhullámok épp ezért a kezdődő érproblémákra is utalhatnak a középkoruk elején járó nőknél – írja összefoglalójában Dr. Rebecca C. Thurston, az amerikai University of Pittsburgh School of Medicine munkatársa, a kutatócsoport vezetője.

Nem csak a hormonokat kell figyelni!

A fiatalabb, 40-53 éves, gyakori hőhullámoktól szenvedő nők esetében még a többi szív- és érrendszeri rizikófaktor szerinti korrekció után is az endotelium gyengébb működésére utaló értékeket tapasztaltak.
Kiderült: a menopauzával összefüggő hőhullámok az ösztradioltól függetlenül összefüggenek az endothelium gyengébb működésével.
A kutatók megjegyzik, hogy már korábbi tanulmányok is rámutattak a korán jelentkező hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázata közötti összefüggésre, és feltételezik, hogy a különböző szív- és érrendszeri mutatók különféle kapcsolatban állnak a hőhullámokkal – mindez igaz az endotelium működési zavaraitól az érelmeszesedésen keresztül a klinikai szív- és érrendszeri problémákra is. A kapcsolat hátterében álló mechanizmusok felderítése azonban további vizsgálatokat igényel.

Fotó: pixabay.com

A szerzők elismerik a tanulmány korlátait: a résztvevők között például nem voltak korai menopauzában szenvedő, vagy bőrszín szerinti, illetve etnikai kisebbséghez tartozó nők. A tanulmány azonban így is rámutat, hogy nem csak a hormonok szerepét érdemes figyelembe venni a menopauza körül járó nőket érintő szív- és érrendszeri változások becslésekor, hanem a hőhullámokat is. Figyelni kell rá, hogy az endothelium működése komoly szerepet játszhat a korán jelentkező hőhullámok kialakulásában.

A kutatásról

A kutatók 272 nemdohányzó, 40-69 éves nő adatait elemezték. A résztvevők átlagos életkora 54 év volt, általában fehér bőrűek, főiskolai végzettséggel rendelkezők voltak, a menopauza után, a szív- és érrendszeri kockázatbecslésük pedig viszonylag kedvező volt.
A vizsgálatban résztvevő nők átestek a fizikai vizsgálaton, a kar-artéria áramlás-mediált dilatációján (FMD), amely az endoteliális funkció felmérésében segít, a nyaki verőér ultrahangos vizsgálatán, a vérvételen, a hőhullámok ambuláns monitorozásán, amely elektronikus hőhullám-napló segítségével történt 3 napon keresztül, valamint a 3 napos csukló-aktigráfos vizsgálaton, illetve a hőhullámok 24 órás, fiziológiás monitorozásán. A menopauza státuszát a vérzési minták értékelésére, az ösztradiol-szintre (E2), a glükóz, a “jó” HDL-koleszteri, a triglicerid-, az összkoleszterin-, az inzulin, a C-reaktív protein és az interleukin 6 szintjének mérésére alapozták.