Az özvegycsináló artériát kutatja egy magyar orvos

Fotó: Semmelweis Médiasarok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Időben lehetne kezelni az "özvegycsináló” artériát - állítja a Harvardról hazacsábított Maurovich-Horvat Pál kardiológus. A neves szakember a Lendület program keretében tért vissza Magyarországra, és néhány éven belül szeretne kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel még szívinfarktus előtt megtalálhatnák a legnagyobb veszélyben lévő embereket.

- Mekkora az esélye, hogy Ön vagy én szívinfarktusban haljunk meg?

- Több, mint 50%.

- Nem nyugtatott meg!

- Hatalmas népegészségügyi probléma ez. Magyarországon háromszor többen halnak meg szívinfarktus miatt, mint amennyi az európai átlag. Ugyanakkor az is nagy gond, hogy a betegek többségénél a szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál az első "tünete" annak, hogy valami nincs rendben a koszorúereivel. Előtte panaszmentes.

És ha már megtörtént a baj?

- A szívizom-infarktusos betegek egyharmada a helyszínen meghal. Ha túlélik az első néhány percet, akkor már azon múlik a sorsuk, hogy milyen gyorsan cselekszünk. Minden perccel szívizomsejteket vesztünk, minden egyes óra késlekedés 15%-kal csökkenti a túlélés esélyét. Sajnos Magyarországon ebben sem vagyunk túl jók: a szomszédos Ausztriához képest átlagosan egy órával később hívunk mentőt.

Fotó: Semmelweis Médiasarok

- Miért? Nem tudjuk, mit kellene tennünk?

- A magyar ember bírja a fájdalmat, csak sajnos utána nem éli túl... Az általam vezetett csapat – az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport – a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján pont azzal foglalkozik, hogyan lehetne időben felismerni a koszorúerekben képződő rosszindulatú felrakódásokat, az úgynevezett sérülékeny plakkokat, mielőtt még problémát okoznának.

- Mik ezek, és hogyan alakulnak ki?

- Az életkor előrehaladtával szinte mindenkinél kialakulnak a koszorúereken felrakódások. Nagyon kevesen vannak, akiknél nem jönnek létre, másoknál képződnek, de nem okoznak panaszt. És sajnos a betegek egy jó részénél nemcsak kialakulnak, hanem később infarktust is okoznak. A kérdés az, hogyan tudjuk megkülönböztetni a felrakódásokat: melyek a jó-, és melyek a rosszindulatú plakkok? Ha például van valakinek egy rosszindulatú plakkja a koszorúér bal elülső leszálló ágán – amit "özvegycsináló" artériának is hívunk –, és ezt sikerül időben felfedezni, akkor olyan gyógyszeres kezelést alkalmazunk, ami stabilizálja a felrakódást. Egy ilyen kezelés után már nem valószínű, hogy a plakk a jövőben infarktust okoz. Csakhogy jelenleg nincs elég adatunk, ami alapján a veszélyes és veszélytelen típust el tudnánk egymástól különíteni.

- Nehéz elképzelni, hogyan nézhet ez ki...

 -A plakk nagyon picike képződmény, kb. 2-3 mm vastagságban, legfeljebb 1-2 cm hosszan helyezkedik el a koszorúér falában. Koleszterinből, gyulladásos és elhalt sejtekből, azok törmelékéből áll, amit egy kötőszövetes sapka fed. Ez elzárja a keringéstől, de ha a védőréteg megreped, a plakk anyaga érintkezésbe kerül a vérrel, ami ettől megalvad. Hirtelen kialakul egy vérrög, ami elzárja az eret: ez a szívinfarktus.

- Azt gondolnánk, hogy egy ekkora elváltozás érezhető problémákat okoz. Akkor miért nem észleljük időben, hogy betegek vagyunk?

- A felrakódás nem feltétlenül okoz szűkületet az érben, és ezért nem okoz tüneteket sem. De ettől még megrepedhet.

- Tudják már, hogy ezt mi befolyásolja? Öröklött, vagy környezeti hatások alakítják?

- Most fejeztünk be egy egyedülálló vizsgálatot 105 egészségesnek gondolt ikerpár bevonásával. Korábban ilyet háromdimenziós CT-készülékkel még nem végeztek. Ezzel nagy pontossággal meg tudtuk nézni a szívet, beleláttunk a koszorúerekbe. Érdekes volt látni, hogy az ikreknél a koszorúerek lefutásán túl a lerakódások helyei is nagyon hasonlóak. Az egypetéjű ikrek genetikai állománya tökéletesen megegyezik, ennek ellenére kis eltérések lehetnek az ereik formájában. Mi pont ezt vizsgáltuk, és már az előzetes eredményekből is látszik, hogy ha az ikerpár egyik tagjában találtunk plakkokat, akkor szinte biztosan vannak a testvérében is.

Fotó: Semmelweis Médiasarok

- Akkor nem is érdemes törődni az egészséges életmóddal? Hiszen ezek szerint a koszorúér-betegség erősen öröklődik...

- Ez nem így van! Az igaz, hogy a plakkok megjelenésében jelentős az öröklődés szerepe, de az, hogy milyen felrakódások lesznek, mennyi alakul ki, és hogy okoznak-e infarktust, vagy százhúsz évig élünk, azt már a környezet és az életmód határozza meg. A klasszikus rizikófaktorok – amelyek közül néhányat lehet és érdemes is elkerülni – a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Ha csak ezeken a rajtunk múló tényezőkön változtatnánk, az infarktusok 80%-a megelőzhető lenne!

- Ez megdöbbentően magas arány, de mit kellene érte tennünk?

- Nem kell különleges dolgokra gondolni. A Harvard Egyetem egyik professzora mindig azt mondta: "Mindennap vigyük le a kutyánkat sétálni. Még akkor is, ha nincs kutyánk." Ebben minden benne van, hiszen megmutatja, hogy a minimális napi mozgásnak is nagyon erős védő szerepe van. Ha a testsúly nem csökken is, a zsírraktárak átrendeződnek, izom épül.

- Egészséges életmódról nem beszélhetünk megfelelő táplálkozás nélkül. Annyiféle különböző elmélet közül melyiket ajánlja a kardiológus?

- A mediterrán étrendet: sok friss zöldséget és gyümölcsöt, halételeket, olívaolajat, magvas növényeket és fehér húsokat. De Magyarországon ezt nagyon ritkán tartják be. Nem ehhez szoktunk hozzá, és az sem könnyíti meg a váltást, hogy az egészséges ételek drágábbak.

Az interjú további része és az előadásről készült videó a Magyar Tudományos Akadémia honlapján látható.

Kérdése van? Tegye fel szakértőinknek!