Mi a stroke (agyvérzés, szélütés, gutaütés)?

stroke
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar nyelvben szélütésnek, gutaütésnek, vagy agyvérzésnek nevezik a stroke-ot, amely angol kifejezés és csapást, ütést jelent!

A megbetegedés oka az agy hirtelen fellépő vérellátási zavara, amely során a szükségesnél kevesebb vér jut el az agyba, vagy annak egyes területeire.

Ennek többféle oka is lehet, például a nyaki, vagy a koponyán belüli erek szűkülete, vagy egy a szívből, esetleg a test bármely részéből az agyba jutó vérrög, amely elzárja a kisebb vagy nagyobb ereket.

Kétféle is van

A stroke-nak, két formája ismeretes, az (ischaemiás) vérhiányos állapot, és a vérzéses stroke.
A vérhiányos, vagy más néven agyi infarktusnak vérrög okozta érelzáródás az oka, amely megakadályozza az agy egy részének vérellátását. Ezért az érintett agyi terület funkciói kiesnek. A vérrög keletkezhet és eljuthat az agyba a szervezet bármely részéből, vagy keletkezhet a szív pitvari részében, ha a szív nem működik jól és pitvar-fibrilláció lép fel. Vérzéssel járó stroke akkor alakul ki, ha a beteg agyi erei vagy az agy körüli erei erősen meszesek, rugalmatlanok és megrepednek, illetve ha a betegnek agyi aneurizmája  – elvékonyodott falu agyi értágulata – és magas vérnyomása is van. Ezt nevezzük agyvérzésnek.
Ilyenkor a megrepedt érből szivárgó vér közvetlenül nyomja az agyszövetet, vagy ha az agyburkon kívül reped meg az ér, akkor a kialakult vérömleny akár nagyobb területen is nyomhatja az agyat.
Mindkét esetben más az orvos teendője.

Fotó: pixabay.com

Az átmeneti agyi vérellátási zavar (Tranziens Ischaemiás Attak) megelőzheti, előre jelezheti a stroke-ot. A stroke-os esetek egyharmadát előzik meg kisebb múló vérellátási zavarok előzhetik meg napokkal, hetekkel, vagy hónapokkal az agyiér-katasztrófa előtt. Jellemzően a tünetek néhány percig, vagy néhány óráig állnak fenn, utána a szervezet igyekszik visszaállítani a normális működést, ezért gyakran figyelmen kívül hagyja a beteg, és nem szól róla az orvosnak sem. Ez nagyon veszélyes lehet, mert a kiváltó okok továbbra is fennállnak, a rosszullét pedig figyelmeztethet egy sokkal súlyosabb állapot bekövetkeztére is!

Megelőzhető lehetne a stroke-os esetek háromnegyede, ha a betegek felfigyelnének a szabálytalan szívdobogás-érzésre, a légszomjra és mellkasi fájdalomra, melyek pitvarfibrillációra utalhatnak. Ez az állapot ötszörösére (!) emeli a stroke kialakulásának esélyét. Ha ilyen esetben 24 órás EKG monitorozással kivizsgálnák a beteget, akkor elkerülhető lenne az így kialakuló agyiér-katasztrófa. A pitvarfibrilláció időben történő felismerése, a ritmuszavar megszüntetése vagy alvadásgátló kezelés megkezdése kivédhetné a legtöbb maradandó károsodáshoz, rokkantsághoz vezető stroke-ot!

stroke

Mikor gyanakodjunk stroke-ra, mik a tünetei?

A stroke főbb tünetei az arc, a kar, vagy láb, általában a test egyik oldalán hirtelen fellépő érzéketlensége, gyengesége, zsibbadása, esetleg bénulása. Határozott vonal húzható az épp és az érintett testfél között.

Lássuk a tüneteket!

  • Hirtelen kialakuló beszédértési, szóválasztási vagy hangképzési zavar (aphazia) léphet fel.
  • Elhomályosuló látási zavar léphet fel, mely akár a látás elvesztéséig fokozódhat. De felléphet kettős-látás, vagy a látásélesség gyors csökkenése ki.
  • Jellemző tünet a hirtelen szédülés, egyensúlyvesztés és mozgási zavar.
  • Felléphet zavartság, memóriazavar, térbeli tájékozódási, illetve érzékelési zavar is.
  • Minden előzmény nélküli szokatlan erejű fejfájás, (melyet a beteg úgy ír le, „mintha megütötték volna a fejét”, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, hányás és tudatzavar is társulhat. Ez kimondottan a stroke egy speciális típusa az úgynevezett subarachnoideális vérzésre jellemző.

Mi a teendő stroke gyanúja esetén?

Végeztessünk el a beteggel néhány egyszerű feladatot 1-2 perc alatt, amiből könnyű felismerni az állapotot - így azonnal mentőt tudunk hívni és a mentősnek pontos válaszokat tudunk adni.

  • Kérjük meg a beteget, hogy mosolyogjon, vagy mutassa a fogát! (Erős a stroke gyanúja, ha a beteg szája aszimmetrikus vagy félrehúzódik.)
  • Kérjük meg, hogy emelje fel mindkét karját vízszintesen! (A stroke-os beteg testének egyik fele gyengébb, így az érintett oldali karja lehanyatlik).
  • Ismételtessünk a beteggel néhány mondatot! (Gyanús, ha összefolynak a szavai, vagy a beteg nehezen válaszol, nem talál egyes kifejezéseket, vagy helytelenül válaszol.)

Azonnal hívjunk mentőt (104), és mondjuk el, hogy mire gyanakszunk, mik a tünetek, a mentőszemélyzet tudni fogja, hogy mi a teendő, és hogy hová kell a beteget eljuttatnia.

Fontos, hogy ne késlekedjünk, mert stroke esetében tényleg minden perc számíthat! A betegnek három órán belül a megfelelő intézetbe (stroke-központba) kell jutnia, hogy megkaphassa a megfelelő ellátást, a vérrög-oldó kezelést.

Kérdése van? Tegye fel szakértőinknek!