Nem jó, ha magas!

vérnyomás mérés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magasvérnyomás-betegség sokáig képes észrevétlen maradni – eközben azonban a háttérben súlyosan károsíthatja a szív- és érrendszert. Épp ezért érdemes rendszeresen ellenőriztetnünk a vérnyomásunkat, sőt nemcsak az orvosi rendelőben, hanem otthon is mérnünk kell az értékeket.

A vérnyomás két mérőszáma közül az első, magasabb, úgynevezett szisztolés érték a szív összehúzódásakor az erekben uralkodó nyomást mutatja. A második értéket akkor olvassa le a vérnyomásmérő készülék, amikor a szív kamrái elernyednek.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha 140/90 Hgmm fölötti értékeket mérünk, ekkor már mindenképpen orvosi ellátást igényel a páciens. A magasvérnyomás-betegség ugyanis komoly betegségek előszobája lehet: ha tartósan fennáll, károsítja az erek falának belső rétegét, amely lerakódásokhoz, vizenyőhöz és vérrögök keletkezéséhez is vezethet.
A kezeletlen betegség hajlamosabbá tesz az agyi történésekre, például a stroke-ra, de szívelégtelenséghez, a szívinfarktushoz, a szívizom elhalásához is vezethet, illetve az ideghártya, a retina ereinek összehúzása folytán akár a vaksághoz is hozzájárulhat. A veseműködés is romolhat a magasvérnyomás-betegség miatt.

Súlyos betegségeket okozhat

Hogy milyen súlyos betegség is valójában a magas vérnyomás, arról jól árulkodik az a statisztikai adat, amely szerint Magyarországon évente 5000 ember halála köthető ehhez a tünetegyütteshez.
A fejlett országokban sajnos népbetegségnek számít, a népesség mintegy 15 százalékát érinti. De vajon milyen okokra vezethető vissza a vérnyomás kóros megemelkedése?

vérnyomás

Az esszenciális hipertónia esetében nincs alapvető kóros folyamat a háttérben. A magasvérnyomás-betegségek 80-90 százaléka esetében az örökletes tényezők játszanak szerepet, ám ilyenkor is a stressz, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkohol segítheti a betegség kialakulását.
A másodlagos hipertónia általában valamilyen konkrét betegség, például idült vesebetegség, a pajzsmirigy, vagy a mellékvese túlműködése és más krónikus kórképek következménye. Ilyen esetben az alapbetegséget kell minél hamarabb kezelni.

De térjünk vissza az életmód okozta magasvényomáshoz: itt a beteg maga is sokat tehet a gyógyulásáért. Az orvosi kezelés, a gyógyszer felírása természetesen nem maradhat el, de nagy szükség lehet a testsúly csökkentésére, a táplálkozási szokások megváltoztatására, a káros szenvedélyekről való lemondásra, a rendszeres mozgásra is.

Hogyan ismerjük fel?

Ahhoz azonban, hogy a magas vérnyomást kezelni lehessen, előbb fel kell ismerni. Ez pedig tünetek híján nem megy másként, mint vérnyomásméréssel. Ezért is nagyon fontos, hogy félévente-évente még az is megméresse a vérnyomását az orvosnál, aki egyébként egészségesnek hiszi magát – különösen akkor, ha az életmódjában vannak rizikófaktorok, például túlsúlyos, dohányzik, vagy nem sportol.
Mivel a vérnyomás időlegesen a stressztől is megemelkedhet, van, akinél komoly eltéréseket mutat az otthon, nyugalomban, illetve a rendelőben, a fehér köpeny látványa okozta esetleges stressz hatása alatt mért érték. A magasvérnyomás diagnózisának megállapításához nem elegendő a rendelői vérnyomásmérés. Épp ezért fontos, hogy otthon is legyen lehetőleg felkar-mandzsettás vérnyomásmérő készülék, amellyel időről időre ellenőrizzük a vérnyomásértékünket, majd a mért értéket jegyezzük fel egy vérnyomásnaplóba – rendkívül sokat segíthetünk ezzel kezelőorvosunknak a diagnózis felállításában, majd később a kezelés követésében is.

Mind a rendelőben, mind otthon fontos lenne, hogy ne csak egyetlen mérés történjen: 5 perc pihenő, nyugalmi állapot után kezdjünk hozzá a vérnyomásméréshez, és lehetőleg 2-3 mérésből álló sorozatot végezzünk 2-3 perces időközönként.

Magas vérnyomás témakörben kérdezze szakértőnket!