Szívelégtelenség

szív
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szívből percenként pumpált vér mennyisége (perctérfogata) nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Nézzük a részleteket!

Okai

Idősebb korban gyakrabban fordul elő. A hátterében lehet többféle, a szívet vagy a keringést érintő betegség, leggyakrabban a koszorúerek megbetegedése, de például a szív ingerületvezető rendszerének zavara, szívizomgyulladás miatti szívizom-károsodás vagy billentyűhiba is. Más betegség, kóros állapot is kialakíthatja, így például a cukorbetegség, a pajzsmirigyproblémák és a kóros elhízás is. A szívelégtelenség további, gyakran már fiatalabb korban megjelenő típusát képezi az elsődleges (primer) szívizombetegségek csoportja, amikor a szívizomzat csökkent összehúzódó képességét veleszületett genetikai eltérés, külső toxikus ártalom (pl. tartós alkoholfogyasztás), esetleg vírusfertőzés okozza.

Jelei

A beteg szubjektív panasza általában a fáradékonyság, gyengeség, a rossz terhelhetőség, illetve a teljesítmény csökkenése, súlyosabb esetben nehézlégzés, vizelési panaszok, mellkasi fájdalom.
A szívelégtelenség esetén az egyszeri összehúzódás során kisebb mennyiségű vér jut az érhálózatba. Ilyenkor a szervezet a csökkent perctérfogatot az összehúzódások számának, vagyis a pulzusszámnak a növelésével igyekszik korrigálni. A vesék vízvisszatartással igyekeznek a keringő vér mennyiségét növelni. A folyadékfelesleg előbb-utóbb ödémához vezet, először általában a lábfejen és a bokán, amit előrehaladottabb állapotban a máj, a has, végül a legveszélyesebb: a tüdő ödémája követhet.
A pulzusszám növekedése, a vérnyomás kórosan alacsony volta, a duzzadt has, illetve az ödémás lábak, a szív megnagyobbodása, a tüdő ödémája jelzi a bajt.
A szakorvos a mellkasröntgen, az EKG és szívultrahang vizsgálattal erősíti meg a diagnózist.

EKG

Kezelése

Kezelése három irányú: a szívelégtelenséget kiváltó alapbetegség kezelése, az ezt az állapotot rontó egyéb tényezők (például túlsúly, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, fokozott sóbevitel stb.) lehetséges kiküszöbölése, illetve magának a szívelégtelenségnek a terápiája.
A szívbetegség kezelése történhet műtéttel (például a szívbillentyű-hiba, vagy koszorúér-szűkület, elzáródás esetén), illetve gyógyszeresen, ha szívizomgyulladás vagy ha vérnyomás- vagy pajzsmirigyprobléma van a háttérben.
Magának a szívelégtelenségnek a kezelésében alkalmaznak vizelethajtó készítményeket, a szívösszehúzódások erejét fokozó, a túl gyors szívműködést lassító digoxintartalmú szereket és a szívritmuszavarokat csökkentő gyógyszereket, illetve a szívelégtelenség hatására túlműködő, de hosszútávon kedvezőtlen hatású ún. neurohormonális és vegetatív rendszereken gátló hatást kifejtő szereket.

Megelőzése

Ha korai szakaszban sikerül kimutatni a szívelégtelenséghez vezető problémákat, akkor ez a betegség jól kézben tartható, életmódváltással, illetve gyógyszeres kezeléssel megállítható. Ezért még panaszmentesen is érdemes évente egyszer felkeresni a háziorvost egy általános kivizsgálásra, laboratóriumi ellenőrzésre.
Ha pedig kiderült valamilyen szív- érrendszeri probléma, amely elhanyagolva szívelégtelenséghez vezethet, akkor néhány alapvető életmódi szabály betartásával segíthetjük a terápiát. Így például a dohányzás abbahagyása, megfelelő, „szívbarát” (só- és zsírszegény, rostban, vitaminokban és tápanyagokban gazdag) étrend, a testsúly normális szintre csökkentése, a rendszeres, könnyű, az erőnlétet figyelembe vevő testmozgás, és napi 1,5-2 l folyadék fogyasztása sokat segíthet.