A dohányzás 30 évre nyomot hagy a DNS-en

Fotó: Pixabay.com

A kutatók dohányosok, volt dohányosok és nemdohányzók közel 16 000 vérmintáját elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy a dohányfüst hosszú távon is nyomot hagy az emberek DNS-én. Néhány ilyen változás még azoknál a résztvevőknél is észlelhető volt, akik 30 éve leszoktak a dohányzásról.

Mely gének érintettek?

A dohányfüst a DNS felszínén okoz kémiai változásokat, ettől pedig egyes géneknek megváltozik a működése – ezt nevezik epigenetikus változásnak. A kutatás során elemzett változás neve metiláció: egy metilcsoportba tartozó molekula „ül rá” a DNS felszínére, és befolyásolja azt, hogy egyes gének aktiválódnak-e.

Azt már korábbi kutatások is igazolták, hogy a dohányfüst változásokat idéz elő a DNS-ben, és ezeknek a változásoknak a segítségével felmérhető egyes betegségek, például a rák kockázata. Az új vizsgálat viszont megállapította, mely gének érintettek ebben a folyamatban, mennyire erős a változások kapcsolata a dohányzással, és mely gének játszanak szerepet a betegségek kialakulásában.

Fotó: Pixabay.com

Dr. Stephanie London, az Egyesült Államok-beli National Institute of Environmental Health Sciences helyettes vezetője, a kutatócsoport vezetője szerint a nagy minta tette lehetővé a génállomány azon területeinek azonosítását, ahol a dohányzás metilációs folyamatokat indít el. Az érintett gének pedig épp azok, amelyeket a dohányzással kapcsolatos betegségekkel hoznak összefüggésbe.

Sokáig megmaradnak

A kutatók összesen 15 907 vérmintát vizsgáltak, a génállomány azon területeit keresték, amelyekhez metilcsoportba tartozó molekulák kapcsolódtak. A kutatócsoport több mint 2600 olyan területet talált, amelyek statisztikailag különböztek a dohányzók és a nemdohányzók esetében. Ezeken a területeken pedig több mint 7000 gént, az ismert emberi gének közel egyharmadát azonosították - olvasható a cnn összeállításában.

Azoknak a résztvevőknek az esetében, akik öt éve hagyták abba a dohányzást, e területek többsége olyan állapotba tért vissza, mintha soha nem dohányoztak volna. Ám a DNS felületi változásai közül néhány még a leszokás után 30 évvel is fennállt. Amikor a volt dohányosok génállományát összehasonlították azokéval, akik soha nem dohányoztak, a 2600 terület közül 185-ben megtalálták ezeket a változásokat. Vagyis bizonyíték van rá, hogy a dohányzás hosszú távon rányomja a bélyegét az emberi génállományra. A jó hír viszont az, hogy a metilációs folyamatok jó része a dohányzás abbahagyása után leáll, és a DNS számos területe a nemdohányzók DNS-ével azonos képet mutat, vagyis a szervezet igyekszik meggyógyítani magát. A leszokás pedig már csak azért is fontos, mert a világon a dohányzás a vezető oka azoknak a haláleseteknek, amelyek egyébként megelőzhetőek lennének. A kutatók hozzáteszik: a legjobb persze el sem kezdeni a dohányzást.

Pontosabban felmérhetők a dohányzás hatásai

A kutatócsoport úgy véli, hogy a DNS elemzése arra is használható lesz, hogy részletesen feltárják egy személy dohányzásának történetét és így a többi kutatás során pontosabban felmérjék az olyan betegségek rizikófaktorait, amilyen például a szívbetegségek vagy a tüdőrák. Ez pedig a dohányzás hatásainak pontosabb azonosításához nyújthatna segítséget.

Fotó: Pixabay.com

A modern orvostudomány meg is célozhatná ezeket a géneket, hogy megelőzhesse a dohányzással összefüggő betegségeket. Dr. London szerint: ha ismerjük, mit tesz a testtel a dohányzás, közbelépni is könnyebb. A metilációs folyamatokat többek között a tüdőfunkcióért, a magas vérnyomásért, a szív- és érrendszeri betegségekért, a COPD-ért és a tüdőrákért felelős géneket érinti – ezeket a betegségeket mind kapcsolatba hozzák a dohányzással.