Hát nem mindegy, hogy nátha vagy influenza miatt dőltem ágynak? Nem!

Fotó: Bigstock

Persze szerencsés esetben az egyik egy hét alatt múlik el, a másik 7 nap alatt - szokták mondani viccesen, de ha krónikus betegek vagyunk, vagy egészségesek, de idősek, akkor nem mindegy, melyik nyavalyával állunk szemben. 

Az influenza vírus elnevezése az olasz befolyásolni szóból ered.

Klinikai tüneteit már Krisztus előtt 412-ben leírták, azonban emberből származó vírust kimutatni csak 1933-ban sikerült. Az influenza az egész világon előforduló, nagyon fertőző, embereket és állatokat egyaránt megbetegítő vírus.

Az állatok közül a disznók, lovak, tengeri emlősök, és a madarak betegedhetnek meg influenzában. Sok vélemény szerint a világjárványok nem jöhetnének létre, ha az állatok nem vennének részt a kórokozó fenntartásában, hiszen például a költöző madarak nagy távolságokra hurcolják magukkal a vírust, ahol az ott élő állatokat megbetegítve terjedhet rá az emberre is a betegség.

Fotó: Pixabay.com

Ugyanakkor modern világunkban, amikor 24 óra alatt körbeutazhatjuk a Földet, az ember által szétterjesztett vírus is könnyen okozhat világjárványt. A XX. század négy nagy járványa

  1. az 1918-as spanyolnátha,
  2. az 1957-es ázsiai,
  3. 1968-as hongkongi
  4. végül az 1977-es orosz járvány

mind Kínából indult ki, mely bizonyítja, hogy nagyfokú elterjedése egyértelműen összefügg a népsűrűséggel. Ez nem véletlen, hiszen cseppfertőzéssel terjed, azaz viszonylag nagy részecskékben viszonylag kis távolságra (kb. 1 méterre) képes eljutni a kitüsszentett, kilélegzett vírus. Ezért is van nagy szerepük a járvány terjedésében a gyermekközösségeknek, akinek a tünettana eltér a felnőttekétől (pl. sokszor nem is jelentkeznek a légúti tünetek), ezért később kerül felismerésre a betegség, s így legfertőzőképesebb időszakban a még közösségbe járó gyermek közvetíti társai és a felnőtt lakosság felé a fertőzést.

A betegség tipikusan az őszi-téli hónapokban fordul elő, a magyarországi járványok általában január második felében kezdődnek és 6-8 hétnél ritkábba tartanak tovább.

Az influenza vírus mikrobiológus szemmel – a kórokozó

A víruscsaládnak 3 fő csoportját különböztetjük meg: A, B, C. Ezek egymástól az úgynevezett mag fehérje összetételében különböznek.

Ezek közül a C típus járványügyi jelentősége elhanyagolható, a B típus az állatokat nem betegíti meg, ezért nagy világjárványokat nem okoz, esetében az emberi betegség enyhébb tünetekkel jár. Az A típushoz köthetők a nagy esetszámmal, súlyos szövődményekkel, halálozásokkal járó járványok.

A vírusnak két igen változékony felszíni fehérjéje van, mely meghatározza a fertőzőképességét (= milyen könnyen terjed) és a megbetegítő képességét (= mennyire lesz súlyos a betegség). Ezek az úgynevezett hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N).

Fotó: Pixabay.com

E két fehérje változékonysága okozza azt, hogy nem tudunk életre szóló védettséget szerezni a betegség ellen. Amennyiben egy szervezetben (ember, disznó) találkozik az emberi és az állati influenza törzs, az állati eredetű vírus génállományának egy része beépülhet az emberi eredetű vírusba, ezáltal nagymértékben megváltozik a felszíni fehérje szerkezete és létrejöhet egy súlyos betegséget okozó, könnyen terjedő új vírus, mely aztán világjárványt okoz (ezeket rekombináns vírusoknak hívjuk).

Tünetek

Sok félreértés övezi magát a betegséget, illetve annak klinikai tüneteit is. A hétköznapi szóhasználat influenzának nevez minden a légutakat érintő, váladékképződéssel járó hurutos betegséget, pedig ezek zömét egyéb légúti vírusfertőzések okozzák, semmi köze a valódi influenza fertőzéshez. Az influenza ugyanis nem légúti tünetekkel, hanem lázzal, hidegrázással, borzongással, rossz közérzettel, fej- és izomfájdalommal, főként időseknél jellegzetes szegycsonti fájdalommal kezdődik, melyet a torokban kaparó érzés, esetleg száraz köhögés követhet, s a hurutos tünetek csak napokkal később jelentkeznek. Gyermekeknél a bevezető tünet a láz mellett az álmosság, hasmenés lehet. Krónikus betegeknél, igen időseknél, gyermekeknél előfordul, hogy a hurutos tünetek annyira nem jellemzőek, hogy sem a betegben, sem a kezelőorvosban nem merül fel az influenza gyanúja.

A vírus jellemzően cseppfertőzés útján, a légutakon kerül be a szervezetbe. A behatolás útja tehát ugyanaz, mint több egyéb súlyos bakteriális fertőzésnek, s a tapasztalat azt mutatja, hogy az influenza vírus mintegy kaput nyit, elősegíti a súlyos bakteriális fertőzések (tüdőgyulladás, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás) kialakulását.

Az ép immunrendszerű krónikus betegek (cukorbetegek, szív érrendszeri betegek, vesebetegek, stb.) nem azért veszélyeztetetteki, mert fogékonyabbak lennének az influenzára, hanem mert az előbb leírt szövődmények könnyebben kialakulnak, s ezért többen is halnak meg közülük.

A sérült immunrendszerű betegek viszont eleve könnyebben kapják meg a fertőzést, s nehezebben győzik azt le, ezét lesz náluk gyakoribb a szövődmény és a halálozás. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a 2009-es H1N1 járvány tapasztalata is azt mutatja, hogy az influenza önmagában, bakteriális szövődmény nélkül képes súlyos, akár lélegeztetésre szoruló légúti betegséget vagy agyvelőgyulladást okozni. Abban a járványban Magyarországon is haltak meg fiatal, egészséges emberek rendkívül rövid idő alatt, intenzívosztályos ellátás ellenére is.

A védőoltás tehát mindenkinek hasznos lehet, az időseknek, krónikus betegeknek pedig kiemelten hasznos - és ingyenes is!