Így okozhat szívrohamot a légszennyezés

MTI Fotó: Illyés Tibor

Súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak a levegőben szálló, például a járművek által kibocsátott szennyező nanorészecskék: belélegezve a tüdőbe és a vérkeringésbe jutnak, ahol növelik a szívroham és a szélütés kialakulásának kockázatát - közölték brit kutatók csütörtökön.

A szakértők ártalmatlan, nagyon finom aranyrészecskéket használtak kutatásuk során, hogy első alkalommal kövessék végig, mi történik, ha az emberek belélegzik ezeket a nanorészecskéket, hogyan haladnak át a tüdőn és jutnak be a vérbe. 

Eredményeik londoni bemutatásakor a kutatók elmondták: a legaggasztóbb az, hogy a nanorészecskék felhalmozódnak a már szívkoszorúér-betegségben szenvedők sérült ereiben, így növelik a szívroham kialakulásának kockázatát.

"Kétségtelen, hogy a légszennyezés halált okozó tényező. A tanulmány közelebb jutott annak a rejtélynek a megoldásához, miként okoz a szennyezett levegő kardiovaszkuláris betegségeket" - mondta el Jeremy Pearson, a kutatásban résztvevő Brit Szívalapítvány igazgatója.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a kültéri levegő szennyezettsége városokban és vidéken világszerte három millió ember korai halálát okozta 2012-ben. 

A tudomány számára régóta ismert tény, hogy a légszennyezettség komoly kockázatot jelent az egészségre, és növeli a végzetes szívrohamok és a szélütés kialakulásának esélyét. Mostanáig azonban a kutatók nem tudták, pontosan hogyan befolyásolják a szív egészségét a tüdőbe belélegzett részecskék. 

Fotó: Bigstock

Az ACS Nano című szaklapban szerdán bemutatott tanulmány szerint a belélegzett levegőben lévő részecskék a vérbe kerülve a test különböző részeibe, köztük az artériákba, a vérerekbe és a szívbe is eljutnak.

"Ha reaktív részecskék, mint amilyenek a szennyezett levegőben is vannak, a testnek az azokra érzékeny részeibe kerülnek, még kis mennyiségű részecske is komoly következményekkel járhat" - mondta Mark Miller, a tanulmányt vezető Edinburghi Egyetem kutatója. 

Mille csapata egy speciális technikát alkalmazva követte végig az ártalmatlan arany nanorészecskék útját, melyeket az önkéntes résztvevők a levegővel együtt belélegeztek. Megállapították, hogy a nanorészecskék 24 óra alatt képesek a tüdőből a vérkeringésbe vándorolni és három hónappal később is észlelhetők.

A tudósok műtéti úton eltávolított plakkokat is elemeztek szélütésre esélyes embereknél. Megállapították: a nanorészecskék gyakran felhalmozódnak a vérerek belsejében növekvő zsíros lerakódásokban, így okoznak szívrohamot és agyvérzést.

Nicholas Mills kardiológus kiemelte: a tanulmány eredményei rávilágítanak a károsanyag-kibocsátás és a nanorészecskéknek való kitettség csökkentésének fontosságára.

Itthoni helyzet

Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is.

Fotó: pixabay.com

A szállópor a levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve.  Akkor tudjuk megakadályozni, hogy a tüdőnkbe kerüljön a 10 mikron átmérőjű részecskék nagy része, ha az orrunkon keresztül lélegzünk. Viszont a még ennél is kisebb, 2.5 mikron alatti részecskék az orron keresztül is remekül célba érnek és egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből.
Aztán van még más is. Nitrogén-dioxid, ózon, króm, és ezek mennyisége és aránya  is fontos, mert ezek a tüdőbe jutva kapcsolatba lépnek a tüdő sejtjeivel és különféle káros hatásokat, főleg gyulladást válthatnak ki.
Hatásukra a nyálkahártya duzzadtabb lesz, szűkebbek lesznek a hörgők, több lesz a váladék, sőt arra fogékony egyénekben még tüdőgyulladás is kialakulhat. Egy kutatás a közelmúltban egyértelműen kimutatta, hogy magas a szennyező anyag és szállópor tartalom esetén a sportolást követően a vérnyomás magasabb marad, mint a tiszta levegőn végzett testmozgáskor. A rendszeresen szmogban, vagy nagy forgalomban végzett sportolásnak tehát lehetnek káros következményei.

A napi légszenyezettségi értékeket ide kattintva éri el!