Örököljük a hosszú életet

Fotó: pixabay.com
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szülői örökségnek komoly szerepe van abban, milyen eséllyel marad valaki egészséges élete későbbi szakaszában, és milyen hosszú életet fog élni.

A kutatók már eddig is gyanították, hogy a szülők élettartama hat a gyerekeikére is, de egy új tanulmányból most az is kiderült, hogy a szülők hosszú élete nemcsak a puszta életkilátásokra, hanem a leszármazottak egészségére is hatással van. A hosszú életű szülők gyerekeinél ritkábban fordul elő megbetegedés és idő előtti halálozás – következtet a vizsgálat, amelynek eredményeit a Journal of the American College of Cardiology című szaklapban publikálták.

Janice Atkins, a brit University of Exeter orvosi karának kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint ha tudjuk, hány évig éltek a szüleink, az a saját halálozási és egészségügyi kockázatunkról is fontos információt adhat. És bár a hosszú életű szülők gyerekei nagyobb valószínűséggel élnek maguk is hosszú életet, a fiatalon meghalt szülők gyermekei is sok mindent tehetnek saját egészségük javítása érdekében. A fizikai aktivitás növelésével és az egészséges életmóddal valóban a saját kezükbe vehetik az egészségük alakulását.

Ritkábbak a betegségek

A kutatásban 186 151 nem örökbe fogadott, 55 és 73 év közötti felnőtt adatait elemezték, olyan emberekét, akiknek már nem éltek a szüleik. Az adatokat az UK Biobank-ból, az önkéntesek hosszú távú egészségügyi adatait tároló brit adatbankból vették. A 8 éven át gyűjtött adatok elemzésével a kutatók a résztvevők egészségi állapotának és a szülők halálozáskori életkorának összefüggéseit igyekeztek feltérképezni.

Fotó: pixabay.com

Az elemzésből az derült ki, hogy minden évtized, amellyel a szülők életkora meghaladta a 70 évet, 17 százalékkal csökkentette az utódok halálozási kockázatát. A hosszú életű szülőkkel rendelkező emberek esetében ritkább volt a szívbetegség, a szívelégtelenség, a stroke, a magas vérnyomás, a vérszegénység, a magas koleszterinszint és a pitvarfibrilláció is, mint a rövidebb életű szülők leszármazottai esetében.

Arra azonban a kutató is figyelmeztetett, hogy ezek csoportszintű megfigyelések, vagyis nem alkalmazhatók minden esetben az egyes emberekre. Ha valakinek nagyon egészségtelen az életmódja, ez a tényező fontosabb lesz, mint az, hogy hány évig éltek a szülei. A komolyabb életmódi kockázati tényezők közé tartozik például a dohányzás.

Az orvosok egyébként is azt javasolják a betegeiknek, hogy ismerjék meg a családon belül előfordult betegségeket és a családtagok egészségügyi történetét, mivel ez számos krónikus betegség, például a daganatos betegségek, a szívbetegségek és a cukorbetegség esetén is fontos lehet tudni, előfordult-e a családtagoknál. A szülők élettartama pedig azért is játszhat szerepet a gyermekeik egészségében, mert a vérnyomás, a koleszterinszint és más betegségek kockázati tényezői bizonyos esetekben örökölhetőek. A közös környezet pedig számos életmódi tényező továbbélését is segíti a gyerekeknél – a táplálkozási és a dohányzási szokások például sokszor a családban gyökereznek.

Az öröklés, a környezet vagy az életmód számít?

A kutatás egyre komolyabban igazolja, hogy a genetikai, a környezeti és az életmódi tényezők is továbbadhatók a családon belül, ez pedig komoly hatást gyakorol a leszármazottak egészségére – jelentette ki bírálatában Dr. Kenneth Langa, az amerikai University of Michigan professzora. Épp ezért a professzor szerint a szülők hosszú élete és gyermekeik egészsége közötti kapcsolat meglehetősen bonyolult, és az egyes tényezők gyakran átfedésben vannak, noha a genetikai tényezők is részét képezik az egész képnek.

Fotó: pixabay.com

A kutatás azt is kiderítette, hogy a hosszú életű szülők gyerekeinek általában magasabb az iskolai végzettsége, a jövedelme, valamint ritkábban dohányoznak vagy híznak el – ez arra utal, hogy az otthoni szokások és a környezet is komoly szerepet játszik az egészségi állapot alakulásában.

Dr. Britt Heidinger, a szintén amerikai North Dakota State University munkatársa is felveti a kérdést, hogy vajon mennyi a szerepe a szív- és érrendszer egészségének alakulásában az örökölt tényezőknek, és mennyi annak, hogy a közös környezetben élők hasonlóan viszonyulnak, az étrendhez és a sportoláshoz. Ennek a mechanizmusnak a feltérképezéséhez – úgy tűnik - további vizsgálatokra van szükség.