Ez szívás! Tönkreteszi az érrendszert és cukorbetegségre hajlamosít!

Fotó: pixabay.com
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A dohányzás, különösen a cigarettázás során szervezetünkbe kerülő anyagok a szervezet számos pontján károsítanak, így növelve az érrendszeri betegségek és számos daganatos betegség kockázatát. 

A dohányzás számos betegségnél jelent súlyos kockázati tényezőt. Régóta ismert, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus tüdőbetegségek és a legtöbb daganatos betegség előfordulási gyakoriságát. Emellett úgy tűnik, hogy a 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-kór és számos egyéb kórkép kockázata is fokozódik. A legtöbb betegségnél nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is kockázatot jelent, azaz aki dohányzik, nemcsak saját maga, hanem környezete egészségét is rombolja. Az összefüggés a dohányzás időtartama és mennyisége, valamint a kockázatnövekedés között folyamatos, azaz már a kocadohányzás is veszélyes lehet.

fotó: pixabay.com

A káros hatásokért a dohányfüstben található vegyületek felelősek. A legismertebb közülük a nikotin, de nem a nikotin felelős egyedül a betegségekért, illetve a függőség kialakulásáért.

Szívinfarktus, lábamputáció…

A dohányzás érkárosodást is okoz, növeli a szívinfarktus, a gutaütés és az alsó végtagi érszűkület (és a következményes lábamputáció) esélyét. A férfiak erekciós képessége is csökkenhet dohányzás hatására, és az erekre gyakorolt hatással magyarázzák az Alzheimer-kór fokozott előfordulását is. Ezek a hatások a dohányzás abbahagyása után részben visszafordíthatók.

A dohányfüsttel a szervezetbe kerülő vegyületek megtámadják az erek belfelszínét, azt a sejtréteget, ami az erek épségéért felelős. Ezek a sejtek termelik többek között azt az anyagot (a nitrogén-oxidot) is, amely szabályozza az erek tágasságát, elérve ezzel azt, hogy a vér oda áramoljon, ahol a legnagyobb a szükség rá. Azaz ebéd után a belekbe, míg futás közben a lábakba, és így tovább. Dohányzás hatására a nitrogén-oxid termelődése csökken, a keringés nem tud megfelelően alkalmazkodni a szükségletekhez. Emellett szabadgyökök is keletkeznek, amelyek a sejtek szerkezetét károsítják.

Fotó: pixabay.com

Így lehetőség nyílik arra, hogy az érpályából nagyobb molekulák és sejtek is átlépjenek az érfalon, amelyeknek egyébként a keringésben lenne a helyük. Ezek képesek beindítani az érelmeszesedés folyamatát, így biztosítva, hogy a dohányzás káros hatása ne csak átmeneti, hanem maradandó legyen.

A következő generációt is veszélyezteti

Az érkárosító hatás várandósokban a méhlepény ereit is érinti, így a lepényi keringés csökkenhet, ami a magzat fejlődését, növekedését hátráltatja. A magzati halálozás esélye passzív dohányzás esetén akár negyedével nőhet, és gyakoribbak a fejlődési rendellenességek is. Az aktív dohányzás a kockázatot ennél jobban fokozza. Az újszülöttek gyakran kis súlyúak, és gyakoribb közöttük a hirtelen csecsemőhalál. A várandósság alatti és kisgyerekkori dohányfüstártalom a későbbi asztma kialakulásának esélyét is növeli.

Cukor, koleszterin

A dohányzás a szervezet inzulinérzékenységét is csökkenti, a szervezet által megtermelt inzulin kevésbé lesz hatékony, ugyanakkora vércukorszint csökkenéshez több inzulinra van szükség. Már négy cigaretta után mérhető a változás a szervezet anyagcseréjében. Ilyenkor nemcsak a vércukorszint szabályozása károsodik, de a vérzsírokra gyakorolt hatás is kedvezőtlen, ez is hozzájárulhat az érelmeszesedés felgyorsulásához. Az anyagcsere eleinte vissza tud állni a normálisra, de hosszan tartó, rendszeres dohányzással a cukorbetegség esélye másfélszeresére növelhető. Már ha ez a célunk. Ha nem, akkor érdemes a dohányzást minél előbb abbahagyni!

Arról, hogy a tüdőnk egészségét miként veszélyezteti és hogyan hajlamosít egyes daganatfajták kialakulására, illetve miént fogjon hozzá a leszokáshoz, azt a Preventissimo oldalán olvashatja!