Krónikus betegség az elhízás, és egyre többeket érint

Fotó: Flickr
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mozgásszegény életmód, a megnövekedett szénhidrát- és kalóriabevitel következtében drasztikusan nőtt az elhízás gyakorisága az elmúlt negyven évben Magyarországon - mondta a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke a szervezet XVI. kongresszusán pénteken Budapesten.

Bedros J. Róbert előadásában hozzátette, a férfiak esetében 63 százalék, a nőknél 61 százalék az elhízottak aránya, az OECD-országokkal összehasonlítva Magyarországé volt a 3. legrosszabb hely egy 2014-es kimutatás szerint.

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója kiemelte, az elhízás az egész testre károsan hat, a testtömegindex (BMI) növekedésével a kísérő betegségek - például a magas vérnyomás, a cukorbetegség - kockázata is növekszik. Kiemelte, hogy 10 százalékos testsúlycsökkenéssel 30-50 százalékos vércukorszint-csökkenés érhető el, de 50 százalékkal csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.

Az elhízás majdnem ugyanakkora költségeket ró a világra, mint a dohányzás és a fegyveres konfliktusok, nagyobb terhet jelent, mint akár az alkoholizmus, akár a klímaváltozás - ezt egy amerikai kutatás készítői állapították meg.

Fotó: Bigstock

A társaság elnöke közölte, az elhízáshoz nagyban hozzájárul a mozgáshiányos életmód, az ülőmunka, a megnövekedett szénhidrátbevitel és az ételadagok növekedése. Az elhízás egy krónikus betegség, kezelése élethosszig tart, és ha a kezelés elmarad, a páciens visszahízik.

Az elhízás (mely a szív- és érrendszeri betegségek egyik nagyon fontos rizikófaktora) egyébként a megfelelő kisgyermekkori táplálással előzhető meg a leghatékonyabban. Mindezek mellett a gyermek két éves koráig alakul ki zsírsejtek száma, az anyagcsere-szabályozás, amelyek későbbi életkorban már nem befolyásolhatóak. Ehhez hozzájárul, hogy az ebben az életkorban kialakuló táplálkozási és életmódbeli szokásokat később már nehéz megváltoztatni.

Csak egy példa: két évtizeddel ezelőtt Nagy-Britanniában a lakosok több mint a fele az „egészséges elhízott” (tehát normális anyagcsere-értékekkel rendelkező) kategóriába tartozott, ám mostanra már romlott az anyagcsere-állapotuk, és ma már inkább a "nem egészséges elhízott" csoportba tartoznak.

Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója arról beszélt, több figyelmet kell fordítani arra, hogy az alapellátásban dolgozóknak minél több ismeretük legyen az elhízásról, annak megelőzéséről, mert a magyar társadalom fogékony az üzenetekre.

A társaság kétnapos kongresszusán szakmai előadások hangzanak el a többi között a kardiológia, a cukorbetegség, a lipidológia (kóros vérzsírszintek kezelése) és a hipertonológia (magas vérnyomás) témakörében.