Rosszak lehetnek a labor leleteink, ha sokat üldögélünk

Fotó: pixabay.com
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha ülés helyett állunk, csökkenthetjük a keringési rendszer anyagcseréjének rizikófaktorait – derül ki egy kutatásból.

Ahogy a sajtóban és az egyre növekvő számú klinikai kutatásokban is dokumentálták, a hosszú ideig elnyújtott ülés legalább olyan veszélyes, mint a dohányzás, számos egészségügyi szakértő figyelmezteti az embereket, hogy álljanak föl és mozogjanak, vagy legvégső esetben legalább álljanak föl egy kicsit.

Egy ausztrál kutatás is alátámasztja, hogy a túl sok süléssel eltöltött idő veszélyes: a kutatók bebizonyították, hogy a fölösleges üldögélés a keringési rendszer számos anyagcsere-folyamatának kockázati tényezőjével összefüggésben van, ilyen például a megnövekedő derék körfogat, magasabb triglicerid szint és alacsonyabb HDL koleszterin érték.

A European Heart Journal című folyóiratban 2015. július 31-én publikált tanulmányban Dr. Genevieve Healy (University of Queensland, Brisbane, Ausztrália) és kollégái azt állítják, hogy a keringési rendszer egészségügyi előnyeit – különösen a glükóz és a lipid anyagcseréjével kapcsolatban – csak akkor lehet elérni, ha az ülést állással váltjuk fel.

Fotó: pixabay.com

A tanulmányukban csaknem 700 aktivitásmérőt viselő személyt vizsgáltak, akik az Australian Diabetes, Obesity, and Lifestyle Study nevű kutatásban szerepeltek, azt figyelték meg, hogy mindenki, aki 2 órával több időt töltött el üléssel, ami azt jelenti, hogy 2 órával levesebbet állt vagy mozgott, annak 3%-kal magasabb volt a testtömeg indexe (BMI), a derekuk körülbelül 2 cm-rel volt nagyobb kerületű, és magasabb volt az éhgyomorra mért, illetve a 2 órás terheléses plazma glükóz szintjük is. Emellett minden 2 óra üléssel eltöltött idővel összefüggésben nőtt a triglicerid szint és csökkent a HDL koleszterin szint.

Az összefüggés az ülés és a kedvezőtlen, éhgyomorra mért plazma glükóz szint és koleszterin érték között statisztikailag szignifikáns maradt, ha a mérsékeltről intenzívre módosították az egyén napi fizikai aktivitási értékét. Az elhízási markerek és a romló 2 órás terheléses glükóz nem volt szignifikáns, miután módosult az egyén fizikai aktivitása.

Lehet 2 órával több?

Ezzel szemben minden 2 órával több állással eltöltött idő összefüggésben volt az alacsonyabb, éhgyomorra mért plazma glükóz szinttel, alacsonyabb összesített koleszterin szinttel, alacsonyabb triglicerid szinttel, és magasabb HDL koleszterinszinttel, különösen akkor, ha módosult a fizikai aktivitás.

Minden mozgással eltöltött 2 óra összefüggésben volt körülbelül 11% BMI csökkenéssel, csaknem 8 cm-rel kisebb derék körfogattal és a triglicerid szint 20%-os csökkenésével. A plazma glükóz -és a HDL koleszterinszint markerek is szignifikánsan javultak minden 2 mozgással töltött óra után.

Fotó: Bigstock

Az „átcsoportosításos” vizsgálatban, amelynek során összegezték az ülést állásra váltó 2 órás időblokkok eredményeit, a kutatók arról számoltak be, hogy ez összefüggött az alacsonyabb, éhgyomorra mért plazma glükóz szinttel, az alacsonyabb triglicerid szinttel, a jobb összesített koleszterin értékkel és a megnövekedett HDL koleszterin szinttel. Azzal, hogy a vizsgálati alanyok az ülésről fizikai mozgásra váltottak, ahelyett hogy egyszerűen csak felálltak volna, tovább javult a glükóz szint, a triglicerid, a HDL koleszterin szint, és káros koleszterin szint.

„Ezek az eredmények fontos előzetes bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy az állás előnyös a keringési rendszer biomarkereit érintő kockázati tényezőivel szemben, különösen érvényes ez a javuló lipid anyagcserére – jelentette ki Dr. Healy és csapata.

Az emelkedő hőtermelés nincs kapcsolatban az edzéssel

A szerkesztői bevezetőben Dr. Francisco Lopez-Jimenez (Mayo Clinic, Rochester, Minnesota, USA) rámutat arra, hogy még a fizikailag legaktívabb személyek, akik hetente több órát töltenek el edzéssel, azok is naponta jelentős időt tölthetnek el üldögéléssel. Adott a növekvő derék körfogat, és az ezzel összefüggésben növekvő cukorbetegség és szív- és érrendszeri betegségek, Dr. Lopez-Jimenez kijelenti, hogy igény van „az egyszer, jól használható és skálázható ajánlásokra, amelyek csökkentik a populációban az ülő életmódot.”

„Nagyon világos, hogy az ülő életmód elleni harcot nem lehet megnyeri azzal, ha csak a rendszeres edzéseket népszerűsítjük” – írja Dr. Lopez-Jimenez. „Ha fitnesztermekre számítunk abban, hogy növekedjen a lakosság fizikai aktivitása, akkor ez azt jelenti, hogy egy 100 ezer lakosú városban legalább 200 fitneszközpontra van szükség ahhoz, hogy mindenkinek kielégítsük az edzés igényét.”

Fotó: pixabay.com

A testmozgásra való igényt fenn kell tartani, mint az egészségügyi tanácsokat, Dr. Jimenez rámutat arra, hogy az ülő életmód elkerülése inkább a növekvő „nem edzésből származó hőtermelésen (NEAT)” alapuljon, mint a napi vagy a heti rendszeres edzésmennyiség elérésén.

„Egy személy, amelyik 2 órát sétál munka közben, további 4 órát áll, és otthon elvégez néhány tornagyakorlatot további egy órán keresztül, több kalóriát éget el, mintha 60 percig kocogna vagy futna” – mondja. „Fontos nagyobb hangsúlyt helyezni a NEAT növelésére a napi életünkben, az intenzív edzéshez képest annak érdekében, hogy csökkentsük az ülő életmódot.”

Kérdése van? Tegye fel szakértőinknek!