Önt sem érdekli, mit kellene ennie, hogy csökkentse a stroke és infarktus esélyét?

Fotó: Bigstock

Az elmúlt évtizedek tudományos vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterin-, a telített zsír-, az alacsony rost-, gyümölcs-, zöldség-, teljes kiőrlésű gabona tartalmú étrend összefüggésben áll a szívbetegség kialakulásával. Bár az érelmeszesedés okozta tünetek inkább idősebb korban jelentkeznek, a folyamat már fiatalon, akár gyermekkorban elkezdődik és lassan halad előre.

Étkezés és érszűkület

Az érelmeszesedés során az oxigént és a tápanyagokat szállító artériák falában olyan lerakódások jönnek létre, melyek főként zsírokat, koleszterint és kalciumot tartalmaznak, és növekedésük során az erek szűkületéhez, majd annak elzáródásához vezethetnek - figyelmeztet dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa. A vérellátás zavara érintheti az agy, a szív, a vesék, a kismedencei szervek, a karok, az alsó végtagok, a kéz- és lábujjainak keringését. Következményesen szívinfarktus, stroke, érszűkület, veseelégtelenség, merevedési zavar alakulhat ki, valamint felléphetnek bizonyos jellegű hasi fájdalmak.

Az érbetegségek kialakulásában a táplálkozás mellett jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, és olyan kórjelző állapotok, mint a magas inzulinszint, illetve később a cukorbetegség, a magas vérnyomásbetegség, vagy a magas koleszterin- elsősorban az LDL-koleszterin szint. A folyamatot befolyásolja az egyén genetikai hajlama. Ezt a hatást azonban az életmód bizonyítottan, mindkét irányban képes felülírni.

Tünetek és szövődmények

Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa elmondta, hogy az érbetegségek a kezdeti stádiumban gyakran nem okoznak tüneteket, ezért fontosak a szűrővizsgálatok, főként a fenn felsorolt kockázati tényezők fennállása esetén. Tünetek jellemzően akkor lépnek fel, amikor az artériák már nagymértékben beszűkültek, vagy már elzáródtak.

Fotó: pixabay.com

Tünetek az érintett szervektől függően az alábbiak lehetnek:
Szív (úgynevezett angina pectoris):  nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom, mely a vállba, nyakba, karba, hátba sugározhat, fizikai terhelésre fokozódik és pihenéskor enyhül vagy megszűnik, szívritmuszavar, légszomj.

Végtagi erek: lábfájdalom vagy görcs, mely terhelésre fokozódik, zsibbadás, hideg lábak, körömfertőzések, a bőr sápadtsága vagy kékes-lilás elszíneződése.

Agy: féloldali arczsibbadás, vagy bénulás, beszédzavar, látászavar, szédülés, egyensúlyvesztés, fülzúgás, hirtelen fellépő erős fejfájás, eszméletvesztés.

Vese: kezdetben csak laborvizsgálat jelzi, később fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, a kéz és a láb duzzanata, viszketés, koncentráció zavara, vizeletürítés gyakoriságának, mennyiségének megváltozása.

Diagnózis és kezelés

Az érelmeszesedés illetve az érszűkület számos eljárással kimutatható, így például EKG-val, terheléses vizsgálattal, boka-kar index méréssel, labor– és röntgen vizsgálattal, szívultrahanggal, CT-, MRI- vizsgálattal illetve angiográfiával (érfestéssel).

A kezelés megválasztásában elkülönül a betegség megelőzése és a már kialakult betegség kezelése. Az előbbi esetben kiemelt szerepet kap az életmód megváltoztatása, vagyis a mozgás rendszeres beiktatása, a dohányzás elhagyása, a stressz szabályozása és az étkezés megreformálása, az alkoholfogyasztás mérséklése. Az is bizonyítást nyert, hogy koleszterincsökkentő élelmiszereket tartalmazó étrendek az érbetegségek megelőzésében legalább olyan hatékonyak, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerek. A már kialakult betegség esetén elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés, valamint szükség esetén a műtéti beavatkozás.

Fotó: Bigstock

Az érelmeszesedés megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlások szerint, válasszunk

  • növényi alapú ételeket: így zöldségeket, magas rosttartalmú babféléket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, gyümölcsöket.
  • Csökkentsük minimálisra a finomított gabonafélék, a hozzáadott só és édesítőszerek, vörös húsok fogyasztását.
  • Tejtermékek fogyasztása esetén válasszunk alacsony zsírtartalmúakat.
  • Részesítsük előnyben az omega 3 tartalmú halféléket.
  • Fogyasszunk dióféléket, magokat, viszont kerüljük a belőlük készült olajokat.
  • Kerüljük a telített- és a transz zsírsavakat, illetve figyeljünk a megfelelő B12 vitamin bevitelre.

A fenti alapelvek felhasználásával végzett tanulmányok szerint a megváltoztatott étrendű vizsgálati csoportokban igazoltan csökkent a koleszterinszint, a szívinfarktusok száma, a stroke kockázata, valamint a szíveredetű- és az összhalálozás aránya. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet egy nagyon fontos eszközre, amely a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében mind a beteg mind a szakemberek rendelkezésére áll.