Fagyasztásos eljárás: új műtéti technika Zalaegerszegen

Fotó: Kéky Kira

Katéteren keresztül, fagyasztásos eljárással műtenek szívritmuszavarban szenvedő betegeket a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban, ahol a Dunántúlon elsőként alkalmazzák a krioablációnak nevezett eljárást.

Az új módszert műtéti eljárás közben bemutató sajtótájékoztatón Halász Gabriella, a zalaegerszegi kórház főigazgatója azt mondta: a várólista-csökkentési program keretében nyílt lehetőségük arra, hogy az eljárást a Dunántúlon elsőként Zalában bevezessék.

A katéteres eljárással végzett, a pitvarfibrillációban szenvedő beteg számára - más műtéti módszerhez képest - kisebb megterhelést jelentő beavatkozást a hagyományos módszer mellett alkalmazzák, így megnégyszereződhet az idén Zalaegerszegen megműthető páciensek száma.

A tavaly elvégzett mintegy ötven műtét után ebben az évben összesen több mint kétszáz beavatkozásra van lehetősége a zalaegerszegi kórháznak, a várólista csökkentése érdekében 36 millió forintból 61 műtéttel végezhet többet az intézmény az eredetileg tervezettnél. A nem ritkán négy-hat hónapos várakozást ezzel szeretnék két hónap alá szorítani - tette hozzá a főigazgató.
    Lupkovics Géza, a kardiológiai osztályt vezető főorvos kifejtette: a leggyakoribb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, ami önmagában nem halálos, de 15-30 százalékkal csökkenti a szív kapacitását. Az időnként tapasztalt vagy már állandósult fibrilláció a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. Az ötvenéves korosztályban öt százalék, a nyolcvanasoknál pedig már 30-35 százalék az előfordulási aránya.

MTI Fotó: Varga György

Mi a szívritmuszavar?

A szívműködést a vegetatív idegrendszer szabályozza. A szívizomrostok egy része munkaizomrost, ez gondoskodik a szív összehúzódásáról, a többi pedig az ezt megfelelő időközönként (normál esetben percenként mintegy hetvenszer) kiváltó ingerület képzéséről és vezetéséről, vagyis a szívritmusról.
Az ingerület kiindulópontja a jobb pitvarban lévő ún. sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe.
Egészséges embernél ez a kétféle szívizom, a munkaizomzat és az ingerületképző és elvezető rendszer összehangoltan, harmonikusan működik. Meglehetősen gyakori azonban az is, hogy valamilyen belső vagy külső okból ez az összehangoltság felborul, a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben vagy éppen lassúbban, esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek – ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról.

Bizonyos esetekben a szívritmuszavaroknál műtéti megoldás is szóba jöhet: ilyenkor a szívben a kóros ingerületet képző vagy vezető izomrostokat katéteres műszer, rádiófrekvenciás vagy fagyasztásos energia segítségével (katéteres ablációval) vagy szívsebészeti műtét során szikével átvágják, kiiktatják.

Új műtéti technika

A korábbinál hatékonyabb, egyszerűbb és rövidebb beavatkozási idővel járó, krioablációnak nevezett eljárásról Tahin Tamás, a sajtótájékoztatót követő műtétet végző orvos elmondta: a szívkamrában a ritmuszavarért felelős szívizomsejteket egy katéteren át bevezetett, hűtőközeggel töltött ballon segítségével pusztítják el. A módszer révén 70-80 százalékos a gyógyulási arány.

Kezelés nélkül a pitvarfibrilláció nagyon súlyos szövődményekkel járhat, szívelégtelenséget okozhat, véralvadásgátló kezelés nélkül pedig az alvadt vér agyi infarktust tud okozni. Minél korábban derül ki a ritmuszavar, annál nagyobb az esély a gyógyításra.

Hozzátette még, hogy az orvosok számára is a leggyorsabban elsajátítható ez az új műtéti eljárás, ami rövidebb és biztonságosabb is a jóval nagyobb eszközigényű korábbi eljáráshoz képest.