Ha beteg a lélek, akkor az evéssel is baj van

Fotó: Pixabay.com

A két klasszikus táplálkozási zavar (bulimia és anorexia) mellett egyre újabb kórképek tűnnek fel a civilizációs ártalmak növekedésével. Ezek előfordulása ritka, de egyre változatosabb - és közülük néhány életveszélyes.

Falászavar (binge eating disorder)

Az elhízásban szenvedők között is gyakran előfordulnak a falásrohamok, de általában nem járnak kompenzáló viselkedésformákkal, mint a bulimia esetében – azaz a betegek túleszik magukat, de nincs önhánytatás, hashajtózás. Az elhízottaknak ezt a csoportját elkülönítették, s így született meg a falászavar fogalma. E betegség tehát az elhízás és a bulimia között foglal helyet.

A falásrohamokat az alábbiak közül legalább három jellemzi:

  • szokásosnál sokkal gyorsabb evés;
  • evés a kellemetlen telítettségérzésig;
  • nagy mennyiségű étel elfogyasztása éhségérzés nélkül;
  • magányos evés, a nagy mennyiségű étel elfogyasztása kapcsán érzett szégyen miatt;
  • a túlevések után megjelenő bűntudat;
  • undor, lehangoltság.

Fotó: pixabay.com

A falásrohamok átlagosan legalább hetente két napig jelennek meg hat hónapon keresztül és a falásroham nem társul rendszeres kompenzáló viselkedéssel.

Purgáló zavar

A falászavar annyiban hasonlít a bulimiára, hogy falásrohamok észlelhetők, de kompenzáló viselkedés nincs. A purgáló zavarra pedig az jellemző, hogy nincs falásroham – öntisztító, purgáló viselkedés viszont igen. A betegek nem esznek látványosan sokat, inkább többször eszegetnek, de az önhánytatás vagy a hashajtózás ettől függetlenül rendszeresen előfordul.

Diabulimia

A diabulimia elsősorban a cukorbeteg tinik és fiatal nők körében tapasztalható, új keletű, ám veszélyes betegség. Ennek során a betegek, az inzulinadagjaikkal manipulálva próbálnak meg a felesleges kilóiktól megszabadulni. A betegek az inzulin adagjukat nem az előírt mennyiségben használják, minek következtében megnő a vércukorszint, ami a vizelettel távozik. A cukor vizelettel való kiürülésével a kalóriák is távoznak, továbbá a cukorral együtt a szervezet vizet is veszít, mely szintén hozzájárul a gyors testsúlycsökkenéshez. Mindez azonban halálos is lehet!

Drunkorexia

A drunkorexia az Egyesült Államokban széles körben elterjedt módszer a fogyókúrázók körében, ám egyre népszerűbb Angliában is.

Fotó: Pixabay.com

Hátterében a fiatal nőkre nehezedő nyomás áll, mely elvárja, hogy adott alkalmakkor igyanak, ám maradjanak vonzók, karcsúak. Lényege, hogy a szilárd ételeket mellőzik, a szükséges kalóriamennyiséget alkohollal juttatják a szervezetbe. A drunkorexiában szenvedő nők inkább mondanak le a szilárd táplálékról, mint az alkoholos italokról az esti összejöveteleken. Egy nagy pohár bor pontosan annyi kalóriát tartalmaz, mint egy könnyű ebéd, a fiatal nők nagy része viszont az esti kalóriára gondolva inkább koplal délben.

Orthorexia nervosa

Az ételhez, étkezéshez kapcsolódó kényszeres jellegzetességek gyakoribbá válásával jelent meg az orthorexia is az evészavarok palettáján. Az orthorexia esetében az evészavar fókuszában nem az étel mennyisége, hanem a minősége áll. Az egészségesnek vélt ételekkel kapcsolatban patológiás mértéket is elérő kényszergondolatok és kényszeres viselkedésformák jelennek meg, ennek következtében szigorú diétás megszorítások alakulnak ki.

Fotó: Pixabay.com

A különös evési szokások, az ételszelekció és az ahhoz kapcsolódó hiedelmek jellemzőek, s ezeket sokszor vallási, politikai, etnikai vagy akár higiéniai magyarázatok fedik el. Az orthorexia jelensége nem merül ki az egészségesnek vélt ételekhez, illetve életmódhoz kapcsolódó függőségben, hanem különböző megrögzött evési szokások, ételszelekció, ételkészítési rituálék és szigorú szabályok átfogó rendszere alakulhat ki. Az ételek elkészítési módjára, a konyhafelszerelésre és más ételhez, evéshez kapcsolódó eszközökre is nagyobb figyelem fordítódik, illetve meghatározó rítusok és rituálék alakulnak ki ezekhez kapcsolódóan.

Az orthorexia még nem önálló, független diagnosztikus kategória. Megoszlanak a vélemények, hogy önálló zavarként vagy más zavarhoz kapcsolódó tünetegyüttesként közelítsünk az orthorexiás jelenségekhez. Nem egészen tisztázott az sem, hogy az orthorexia az evészavar- vagy a kényszerspektrum részének tekinthető-e.

Orthorexia kritériumai:

  • Az idő nagy részét (több mint három óra) az étellel kapcsolatos gondolatok, a bevásárlás, az egészséges étel előkészítése tölti ki.
  • Fölényesség érzése másokkal szemben, akik másképpen esznek.
  • Az egészséges étellel kapcsolatos diéta merev követése, illetve kompenzáló korlátozások bevezetése a diéta áthágása esetén.
  • Az önértékelést intenzíven befolyásolja a diéta betartásának sikeressége; ellenkező esetben bűntudat és önmegvetés alakul ki.
  • Az evés válik az élet központi tényezőjévé a személyes értékek, kapcsolatok, a korábbi élvezetes tevékenységek és a fizikai egészség kárára.

Testépítő típusú evészavar

Ez főleg nők között jelenik meg, s igen merev étkezési szabályok követésével jár.

A személyek csak magas fehérje-, magas energia- és alacsony zsírtartalmú ételeket fogyasztanak, szigorúan rögzített étkezési menetrend alapján, általában háromóránként. A gondosan válogatott élelmiszerekből saját maguk készítik el ennivalójukat kényszeres pontossággal, grammra kimért nyersanyagokkal. Szociálisan izolálódnak, mert a szigorú étkezési rend meghatározza napjaikat. Ha a megtervezett étkezési rutint félbeszakítják, a kényszerbetegekhez hasonlóan intenzív szorongást élnek át. A diéta célja a test zsírarányának minél alacsonyabb szinten tartása, a zavar célpontja a testzsírarány, amely a kényszeresség tárgyává válik. Ebben az esetben nem az izomzat mérete vagy a sporteredmények a lényegesek a személy számára, hanem a testzsírarány csökkentése.