Így teszi tönkre a szívünket a stressz

Fotó: pixabay.com

A stressz azon túl, hogy olyan pszichés betegségeket (depresszió, szorongás) okoz, amelyek további kockázati tényezőt jelentenek a szomatikus (testi) betegségek terén, jelentős kockázati tényezőként lép fel mind a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedésekben, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is. De hogyan?

A stressz hatása a szív- és érrendszeri betegségekre

Pszichológiai stresszhelyzetekben - csakúgy, mint a testiekben - fokozott szöveti keringés alakul ki. Ez az állapot rövidtávon nagyobb mértékű energiafelhasználást tesz lehetővé (gyors testi reagálást vészhelyzetben). Tartós fennállása (pszichés jellegű krónikus stressz) szív- és érrendszeri veszélyeztető tényező. Ennek oka, hogy a pszichológiai stressz hatására szabályozási zavar lép fel: a kardiális (szív eredetű) válaszok megelőlegezik a várható anyagcsere, az izomzat működtetéséhez szükséges igényeket, izomaktivitás (menekülés vagy támadás) viszont nem következik be.

A fizikai és pszichikai igénybevételre adott szív (kardiális) és anyagcsere (metabolikus) válasz jellege alapvetően különbözik.

Pszichológiai stressz hatására a kardiális és a metabolikus válasz összehangolatlan lehet (disszociálhat). Azonos szívfrekvencia-fokozódás mellett nagyobb mértékű lesz az artériás-vénás oxigénkülönbség, azaz szisztémás túláramlás alakul ki, amely jelentős vérnyomás-emelkedést eredményez.

Fotó: Bigstock

A stresszhatásra adott szöveti túláramlás elsősorban fokozott szimpatikus aktivitás eredménye. Amennyiben a zsírszövetekből (lipidraktárakból) a szimpatikus aktivitás hatására felszabaduló szabad zsírsavak nem használódnak fel az izomműködés energiaforrásaként, a felesleges zsírsavak trigliceridekké alakulnak a májban, majd a koronáriabetegségekben oly fontos szerepet játszó lipoproteinekké alakulhatnak.

Depresszió, szorongás

A depresszió a kardiovaszkuláris betegségek fontos kockázati tényezője, a relatív kockázat kétszeres.
A szorongást jelentős kockázati tényezőként tartják számon a szív- és érrendszeri betegségekben, szignifikáns összefüggésben van a szíveredetű halálozással és szívinfarktussal.

Az akut koronária események során a szorongást jobbára nem ismerik fel, és nem is kezelik, noha a szorongás megfelelő kezelése a későbbiekben jelentőséggel bír a szekunder prevencióban. Koronáriabetegségben szenvedő nők körében gyakrabban fordul elő szorongás, mint férfiak esetében.

Ellenségeskedés kontra társaság támogatás

A Harvard Egyetemen végzett orvostanhallgatók között mutatták ki, hogy a végzéskor az átlagnál nagyobb ellenségességgel jellemezhető hallgatók közül 25 év után 13% halt meg, elsősorban szív- és érrendszeri, de más okok miatt is, míg az átlagnál kevésbé ellenséges hallgatók közül csak 3%.

küzdj

A többi veszélyeztető tényező szerint kontrollálták az adatokat, tehát ez a különbség egyértelműen az ellenségességgel volt kapcsolatban.
A társas támogatás, a megfelelő környezeti integráltság viszont fokozza az egyén megbirkózási készségét, konfliktusmegoldási képességét, csökkenti a kontrollvesztés érzését nehéz élethelyzetben, és ezáltal hozzájárul a testi-lelki jóllét érzéséhez. A túlélés feltétele – különösen napjaink ellenséges és személytelen világában - a képesség valódi, bizalmon alapuló, stabil emberi kapcsolatokra. E képesség komoly egészségvédő tényező.
A társas támogatás jelentős védő tényezőként tartják számon mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos betegségekben, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.
A koronária megbetegedésekben a társas támogatás, különösen az érzelmi támogatás igen jelentős védőfaktor a halálos kimenetel megelőzése szempontjából.

Arról, hogy a stressz miként növeli a cukorbetegség és a daganatos betegségek kockázatát, a Preventissimo cikkében olvashat!