Ilyen betegségeket okozhat a stressz

Fotó: Pixabay.com

A stresszes életmód számtalan kellemetlen fizikai és lelki tünettel jár, hosszabb távon pedig komoly betegségek kialakulásához vezethet. Most megtudhatja, mikor kell sürgősen változtatnia.

A stressz nem más, mit a szervezet reakciója bármifajta változásra, célja pedig, hogy alkalmazkodni tudjunk ehhez a változáshoz. Ha kiiktatnánk az életünkből, az egyet jelentene az öngyilkossággal.

A stressz fogalma

A XX. században került át a fogalom az orvostudományba, azonban kétféle értelemben is használták a stresszt. Egyrészt jelentette a szervezetre ható külső körülményeket (pl. magas hőmérséklet, erős ütés), másrészt az ezen körülmények hatására lezajló belső változásokat is.

Végül a jelenleg is leggyakrabban használt fogalom Lazarus és Folkman (1984) nevéhez köthető, miszerint „ a stressz az, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja erőforrásait”.

Stressz: tünetek és következmények

A stresszes életmód számtalan kellemetlen fizikai és lelki tünettel jár, hosszabb távon pedig komoly betegségek kialakulásához vezethet. Most megtudhatja, mikor kell sürgősen változtatnia.

Melyek a stressz okozta legfontosabb tünetek?

Fotó: Bigstock

Fizikai tünetek: vérnyomás növekedése, fejfájás, alvászavarok, az immunitás csökkenése, kimerültség, pszichoszomatikus (lelki eredetű) megbetegedések.
Lelki tünetek: félelemérzet, idegesség, nyugtalanság, bizonytalanság, türelmetlenség, izgatottság. Koncentrációs problémák, döntésképtelenség, alacsony önértékelés, apátia, depresszió.
Viselkedésbeli következmények: csökkent teljesítőképesség, a társas kapcsolatok zavarai, étvágytalanság, különböző szerek használata.

Melyek a stresszel kapcsolatba hozható legfontosabb betegségek?

Szív- és érrendszer: koszorúér-megbetegedés, magas vérnyomás, agyérbetegség, szívritmuszavar
Izomzat: feszüléses fejfájás, izom-összehúzódással járó hátfájás
Kötőszövet: reumás ízületi gyulladás, egyéb gyulladásos megbetegedések
Légzési rendszer: asztma, szénanátha
Immunrendszer: csökkent immunműködés (immunszupresszió) vagy immunhiányos állapot
Gyomor és bélrendszer: fekély, irritábilis bél szindróma, hasmenés, hányinger és hányás, gyulladásos állapotok
Húgy- és nemiszervek: fokozott vizelettermelés, nemi működés csökkenése
Bőr: ekcéma, idegi eredetű bőrgyulladás, akné
Belső elválasztású mirigyrendszer: cukorbetegség
Központi idegrendszer: kimerültség, kábultság, viselkedési zavarok, túlzott étvágy és táplálékfelvétel, búskomorság, depresszió, álmatlanság

Szív és stressz

A magasabb stressz-szinttel élő embereknek több gyulladás van az artériáiban, ami nagyobb kockázatot jelent a szívbetegségekre - írtuk korábban a Szívderítőn.

A kutatók azt állapították meg, hogy sok stresszt átélők 35%-ának alakult ki valamilyen kardiológiai eseménye a kutatási időszak öt éve alatt.. A tanulmányt az Amerikai Kardiológiai Kollégium 65. Éves Tudományos Ülésszakán mutatták be, a kutatók 293 ember agyi artériáinak a képét vizsgálták meg. Azt találták, hogy stressz aktivitás az agy amygdalának nevezett területén – amely az érzelmekért felelős – összekapcsolódik azzal, hogy az illetőnek mennyi gyulladás alakul ki az artériáiban. „Ez figyelemre méltó, mert az artéria gyulladása fontos okozója az érelmeszesedésnek, ami a szívroham és a stroke fő okozója” – mondja Dr. Ahmed Tawakol, a tanulmány szerzője, aki a Massachusetts Központi Kórház kardiológiai MR, PET, CT programjának társigazgatója.

Fotó: pixabay.com

Az is kiderült, hogy a tartós, gyerekkorban induló és esetleg egészen felnőttkorig kitartó stressz növeli a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek felnőttkori kockázatát – ezt állapították meg brit tudósok több mint 6700 ember adatainak elemzése nyomán.
Az 1958 óta folyó British Birth Cohort Study adatai megmutatták, hogy a gyerekkori stressz, még akkor is, ha nem tartott ki a felnőttkorig, komolyan emeli annak kockázatát, hogy az illető 45 éves korában veszélyeztetett lesz a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség szempontjából.
A stressz azonban nemcsak gyermekkorban káros: azoknál is magasabb volt a kockázat, akik felnőttkorban, vagy éppen gyerekkoruktól egészen a felnőttkorukig tartós stressznek voltak kitéve.  A gyerekkortól felnőttkorig tartó stressz még a gyerekkori elhízásnál is komolyabb kockázati tényezőnek bizonyult.