Ez történik a szervezetünkkel, ha abbahagyjuk a sportolást

Fotó: Bigstock

A hatások fizikaiak és mentálisak is.

Szinte minden fitnesz- vagy sportrajongó életében eljön az a pont, amikor bedobja a törölközőt, mind átvitt, mind szó szerinti értelemben. Van, hogy a feszes munkahelyi határidőkre hivatkozunk mentegetőzésképp, vagy arra, hogy megmakacsolta magát a mérleg mutatója, de lehet, hogy egyszerűen csak belefáradunk vagy ráununk az edzésekre.

Ez normális. Ám fontos tudni, hogy miért nem szabad engedni annak a vágynak, hogy csak úgy, minden további terv nélkül hagyjuk abba az egészet.
A legtöbb nehezen elért hasznos hatás ugyanis már két hét múltán elkezd eltűnni – mondja Dr. Farah Hameed sportorvos.

10 nap múlva: az agyunkban változási folyamat kezdődik

Évek óta tudják a kutatók, hogy az edzés jót tesz az agyunknak, egy 2013-as tanulmányból kiderült, hogy ellensúlyozhatja az életkori okok miatt kialakuló memóriazavarokat. Most egy új kutatásban, amelyet a Frontiers in Aging Neuroscience című folyóiratban közöltek, azt találták, hogy már egy kis edzéskihagyás is változásokat okozhat az agyunkban.

A kutatásban hosszútávfutókat vizsgáltak, akik 10 napos szünetet tartottak az edzésükben, és az MRI vizsgálatokból kiderült, hogy a hippokampusz vérellátása csökkent. Ez az agyi terület felelős a memóriáért és az érzelmekért. A kutatók rámutattak arra, hogy ugyan a futók nem észleltek semmiféle kognitív változást az edzésszünet alatt, de folytatni kell a hosszú távú vizsgálatokat.

Két hét múlva: az állóképesség csökken

14 nap után nehezebb lehet a lépcsőmászás, vagy nehezebben tarjuk a lépést a kollégáinkkal a havi rendszerességű focimeccs alatt. Miért fulladunk ki? Ha abbahagyjuk az edzést, lecsökken a szervezet maximális oxigénfelvétele (VO2 maximum érték), vagyis az a maximális oxigénmennyiség, amelyet a szervezet fel tud venni és el tud szállítani. Ez az érték körülbelül 10%-kal tud csökkenni két hét elteltével – mondja Dr. Hameed. Innentől kezdve egyre romlik a helyzet, négy hét múlva már 15%-kal csökken az érték, míg három hónap múlva már 20%-kal esik vissza a szervezet maximális oxigénfelvétele, „és ezek az óvatos becslések” – jegyzi meg Dr. Hameed.

Fotó: Pixabay.com

Még a könnyű edzés is sokat javít ezen az elkeserítő helyzeten: egy 2009-es kutatásban azt találták, hogy azoknak a kajakozó férfiaknak, akik öt hetes szünetet tartottak az edzésükben, 11,3%-kal esett vissza a maximális oxigénfelvételük, míg azoknak, akik könnyű edzésmunkát végeztek ezalatt az idő alatt, csak 5,6%-kal csökkent az értékük.

Még akkor is, ha nem veszünk észre változást a sebességünkben vagy az erőnkben, a vérnyomás és a vércukorszint hirtelen emelkedését tapasztalhatjuk, és ez a már eleve magas vérnyomású vagy cukorbeteg személyek számára veszélyt jelenthet – mondja Dr. Hameed.

Dél-afrikai kutatók azt találták, hogy egy kéthetes edzésszünet elegendő ahhoz, hogy eltüntesse egy kéthetes, kiemelkedően intenzív intervallumedzés vérnyomásra gyakorolt kedvező hatásait. Egy másik, 2015-ös kutatás, amelynek eredményeit a Journal of Applied Physiology című folyóiratban publikáltak, azt találta, hogy nyolchónapnyi futó és aerobic edzések után a vércukorszintben érzékelhető javulás fele elenyészett egy tizennégy napos edzésszünet után.

Négy hét múlva: az erő elkezd fogyni

Dr. Hameed véleménye szerint bizonyos személyek már két hét után elkezdik érezni, hogy fogy az erejük, míg mások csak négy hét után vesznek észre valamilyen változást. Alapszabály, hogy az erőnk lassabban csökken, mint az állóképességünk, egy 2011-es kutatás, amely a Journal of Strength and Conditioning című folyóiratban jelent meg, azt találta, hogy az a vizsgálati csoport, amelyik abbahagyta az edzéseket, még 24 hét múlva is érezte annak az erőtöbbletnek a maradványait, amelyet az edzések alatt szedett össze.

Nyolc hét múlva: elkezdünk hízni

Dr. Hameed szerint körülbelül hat hét múlva elkezdünk fizikai változásokat tapasztalni magunkon – ha a tükörbe nézünk, vagy ha a mérleg mutatóját vesszük szemügyre. Még az élsportolók sem védettek a visszaesés ellen.

Fotó: Pixabay.com

A Journal of Strength and Conditioning Research című folyóiratban 2012-ben megjelent tanulmány szerint azok a versenyúszók, akik öthetes edzésszünetet tartottak, 12%-os testzsírszint-növekedést tapasztaltak, és emelkedett a testsúlyuk és a csípőkörfogatuk. (Meg kell jegyezni, hogy ezek a sportolók nem voltak a szünet alatt teljesen tétlenek, némi könnyű edzésmunkát azért végeztek.) És egy 2016-os tanulmányban azt találták, hogy azok a taekwondo élsportolók, akik nyolc hétre megszakították az edzésmunkájukat, emelkedést tapasztaltak az testzsírszintjükben, és csökkent az izomtömegük.

Különbséget kell tennünk az edzéssel való szakítás és egy kis pihenés között. „Minden nap kell valamilyen testmozgást végezni” – mondja Dr. Hameed. Például ha lefutottuk a maratoni távot, és nem akarunk utána rögtön egy félmaratont vagy egy újabb maratont lefutni, akkor Dr. Hameed szerint keresztedzést kell végeznünk (kerékpározni, elliptikus tréneren edzeni vagy éppen sétálni). Csak egy a fontos: semmiképpen se hagyjuk abba teljesen a mozgást. Az aktivitást ugyanis a testünk, az agyunk és a csípőkörfogatunk meghálálja.