Maratont fut(na) 35 felett? Vigyázzon a szívére!

Fotó: pixabay.com

Az utóbbi években egyre többen vesznek részt maratoni versenyeken, de kevés szó esik a maratoni futás esetleges káros hatásairól. A testmozgás jót tesz a közérzetnek, levezeti a stresszt, segít a testsúlykontrollban, így az egészségre gyakorolt jótékony hatását senki sem vitatja. 35 éves kor felett azonban már figyelni kell az intenzitásra, mert rendszeres orvosi kontroll nélkül akár komoly szívproblémák is veszélyeztethetik a futót.

A pozitívumok mellett figyeljünk az esetleges veszélyekre is

- Legtöbbünkben az a tudat él, hogy a sport jó hatással van a szívre. Ez részben így is van. Ha rendszeresen végzünk olyan tréninget, amely pulzusemelő hatású, legyen az futás, aerobik, kézi- vagy kosárlabda, de akár egy keményebb aerobikedzés, a szívünk egyfajta átalakuláson megy keresztül. Erősebb lesz, nagyobb erővel húzódik össze, ezáltal több vért továbbít az érpályába, így javul a szervezet vérkeringése és oxigénellátása – magyarázza Dr. Sztancsik Ilonát, a Sportorvosi Központ kardiológus-sportorvosa.

Fotó: pixabay.com

- Csökken a nyugalmi pulzusszám, normalizálódik a vérnyomás, a vérzsírok szintje a normál érték felé közelít; ezekkel együtt pedig az érelmeszesedés kockázata, a szívinfarktus, a stroke veszélye mérséklődik.
Azonban különösen 35 éves kor felett, illetve akkor, ha ebben az életkorban kezdünk el először rendszeresen mozogni, esetleg egy maratoni futóversenyen való részvételre vállalkozunk, fokozottan érdemes bizonyos tünetekre odafigyelnünk, hogy biztosan csak a mozgás jótékony hatását élvezhessük.  Ilyen esetben ugyanis lehetséges, hogy van valami olyan kóros eltérés vagy veszélyfaktor, ami mindaddig rejtve marad, amíg az nem kezdünk el sportolni, terhelés hatására azonban jelentkezhet.

Milyen tünetekre érdemes odafigyelni?

- Ha valaki futás közben észlel olyan panaszokat, amiket korábban nem tapasztalt, például levegőért kapkod, vagy hevesen dobog a szíve, netán mellkasi fájdalma van, gyakran használt kifejezéssel: „szorít a mellkasa”, vagy a nyakba, vállba, karba sugárzó fájdalmat érez, vegye ezeket nagyon komolyan és azonnal forduljon orvoshoz, hiszen ezek a klasszikus jelek, amelyek koszorúsér problémára utalhatnak – figyelmeztet Dr. Sztancsik Ilona. Ilyenkor a szívet körülvevő koszorúerek nem képesek elég oxigént szállítani a szívhez, egy meszesedés vagy spazmus (érgörcs) okozta szűkület miatt.  Az oxigénhiány ilyenkor mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. Ez a kellemetlen érzés általában pihenésre, megállásra enyhül, azonban amennyiben 20 percnél tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, mert a vérellátás akadályozottsága miatt a szívizom egy része elpusztul.

A túl hamar történő kifulladás jelenthet szívritmuszavart is. Terhelés, edzés közben ennek a tünete a megszédülés, de lehet akár egy rövid eszméletvesztés is. A szívritmuszavar jellegzetesen abban nyilvánul meg, hogy illető pulzusa felgyorsul és „összevissza ver a szíve”, ez akár edzés közben, de nyugalmi állapotban is előfordulhat.

Tudjuk mérni, hogy a szívünk hol tart az edzettségben?

- Természetesen igen. Azt, hogy az ember szíve milyen állapotban van, objektív paraméterekkel meghatározható EKG segítségével, nyugalmi és terheléses helyzetben egyaránt – mondja a kardiológus sportorvos. Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, ilyen esetben az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel.

Fotó: Bigstock

Mivel bizonyos szívproblémák, ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki, illetve romlanak, a szakorvos ergospirometriás vizsgálatot, azaz stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. Ezekkel a szív struktúráját és funkcióját lehet vizsgálni.
A sportoló állóképességét a terhelés során végzett gázcsere-mérésekkel lehet monitorozni. Minél magasabb az oxigénfelvétel terhelés során, (azaz a Vo2max érték) annál jobb a sportoló állóképessége. Ezekből az értékekből lehet arra következtetni, hogy milyen állapotban van és mennyire terhelhető a szívünk, és ez alapján lehet szakember segítségével olyan, a fokozatosság elvét követő edzéstervet összeállítani, amely az egészségi állapotunknak, az életkorunknak és a terhelhetőségünknek megfelelő.

Mit javasol a sportorvos-kardiológus?

- Azt tanácsolom, hogy aki újra sportolni kezd, vagy 35 év felett kezdi el először a mozgást, esetleg egy olyan komoly megmérettetésre vállalkozik, mint a maratoni táv lefutása, vegyen részt rendszeresen kardiológiai vizsgálaton, akár érez panaszt, akár nem. Ugyanis lehetséges, hogy rendelkezik olyan kóros eltéréssel, amiről nem is tud és csak terhelés hatására jelentkezik. A hirtelen szívhalál kockázata ebben a korban már jóval magasabb. Érdemes vizsgálatokon részt vennie annak is, akinek a családjában előfordultak szívpanaszok, magas a vérnyomása vagy a koleszterin szintje, cukorbeteg, vagy elhízott.  Bár hosszútávon a magas vérnyomásra jótékony hatással van a sport, arra figyelni kell, hogy edzés közben soha ne lépje át azt a határt a magas vérnyomásban szenvedő sportoló, amit már nem bír el a szíve.

Fotó: pixabay.com

Természetesen ezek a tanácsok nem csak a 35 év felettiekre vonatkoznak, fiatalabbaknak is érdemes odafigyelni ezekre a tünetekre. Nagyon fontos ezen kívül a fokozatosságot betartani, különösen azoknál, akik komoly fizikai aktivitást nem végeztek korábban. Mivel ezek a paraméterek mindenkinél egyéni eltéréseket mutatnak, ezért is javasolt a kardiológiai állapotfelmérés és a vizsgálat eredménye alapján összeállított személyre szóló és szakszerű edzésterv – fejti ki véleményét Dr. Sztancsik Ilona sportorvos-kardiológus.