Mozgással a vérrögképződés megelőzéséért

Fotó: Pixabay.com
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szív- és érrendszeri megbetegedések egyre több embert érintenek, melynek hátterében gyakran a mozgáshiány áll. Jó tudni, hogy a fizikai aktivitás komoly befolyás gyakorol a vérlemezkék működésére, tehát segít a szívinfarktus megelőzésében.

Vérlemezkék, szívinfarktus, stroke

A vöröscsontvelőben keletkező vérlemezkéknek – azaz trombocitáknak - a véralvadásban, vérzéscsillapításban van kiemelkedő szerepük. Sérülés esetén a nagy vérvesztés elkerülése érdekében összecsapódnak, az érfalhoz kitapadnak, és alvadékot, egyfajta „dugót” képeznek a sérült éren.

Ám előfordul, hogy amikor a vérlemezkék nyílt seb nélkül is összetapadnak az érben, csupán az érfal belső sérülése következtében. Szívritmuszavar, a pitvarremegés is lehet okozója a vérrögképződésnek. Vagy hosszú ideit tartó mozdulatlanság (utazás) miatt is kialakulhatnak vérrögök, és megörténhet, hogy a keletkező thrombus (vérrög) elzárja a normál véráramlás útját. Ha egy vérrög elmozdul a keletkezési helyéről, akkor súlyos károsodásokat, tüdőembóliát vagy szívinfarktust okozhat.

Megfelelő mozgás a hosszú élet titka

Látható tehát, hogy a vérlemezkék megfelelő viselkedése központi szerepet tölt be a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Tanulmányok megállapították, hogy a mozgásszegény életmód rossz irányba befolyásolja a vérlemezke-funkciót, így jelentősen megnövelik a szív- és érrendszeri problémák rizikóját – mondja Németh Vivien, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
Azonban tudni kell, hogy a prevenciós hatás nagyban függ attól, hogy milyen intenzitású mozgást végzünk. Az sem mindegy, hogy milyen az ún. kardiorespiratorikus edzettségi állapotunk – ez a keringési rendszerünk egyfajta egészségi állapotát jelzi.

Fotó: Bigstock

Ez azért lényeges, mert terhelés alatt a sejtek oxigénellátottsága felelős a jó teljesítményért, tehát ha valaki edzetlen és hirtelen túl nagy terhelést kap, akkor hamar eléri azt az állapotot, amikor már nem tudja fedezni a szervezet a mozgás hatására megnövekedett oxigénigényt. Ha ez fennáll, akkor csökken a teljesítmény. Mindez ráadásul megerőltető a tüdőnek, szívnek is, mivel az edzetlen szív nem képes nagyobb mértékű összehúzódásra, így kénytelen gyorsabban pumpálni - mondja Németh Vivien, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

Éppen ezért még mielőtt valaki rendszeres testmozgásra adja a fejét, fontos a személyre szabott mozgásprogram kidolgozása. Ez tartalmazza a fittségi állapot felmérését nemzetközi tesztekkel és eszközökkel, valamint személyi edző iránymutatását. Így elkerülhetőek az egészségügyi problémák, és képesek leszünk arra, hogy a megfelelő, pulzuskonrollált gyakorlatokat a megfelelő intenzitással és megfelelő ideig végezzük.

A fizikai aktivitás szerepe a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében

  • • A rendszeres fizikai aktivitás az egyéb kedvező hatásai mellett csökkenti a hipertónia, a 2‐es típusú diabétesz, az elhízás, így tehát összességében a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.
  • • Ajánlott mozgásforma: dinamikus, aerob jellegű mozgás (heti 150 perc), mellé izomerősítés heti 2-szer (a maximális erő 60‐80%‐án).
  • • Edzettségi és klinikai állapottól függően alkalmazható magasabb intenzitás és hosszabb időtartam, ez fokozza a kedvező élettani hatásokat
  • • Magasabb intenzitású sportolásnál férfiak esetében 40 év felett, nőknél 50 év fölött, valamint panaszok esetén orvossal történő  konzultáció, illetve terheléses EKG ajánlott.
  • • A jobb kardiorespiratorikus teljesítőképesség (fittség, aerob kapacitás, állóképességi mutatók) kedvezően alakítja a prognózist a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek elleni védelemben, azok lefolyásában, így összességében az életkilátások tekintetében is.