Véralvadásgátló gipszelés után

Fotó: Pixabay.com
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szinte nincs is olyan ember, akinek életében legalább egyszer ne lenne begipszelve valamelyik testrésze. Bár bizonyos sérülések terápiájának igen fontos részét képezi, ám nem árt tudni, hogy jelentősen megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát.

Ezért nő meg gipsz viselése során a trombózis rizikója

A vérrögök kialakulását több tényező is elősegíti: ilyen például a genetikai hajlam, korábban előforduló trombózis/tüdőembólia, hormonpótlás, bizonyos betegségek megléte (daganatok, bélgyulladás, pitvarfibrilláció). Emellett az életmód is nagy szerepet játszik a trombózis bekövetkeztében, a dohányzás, túlsúly, mozgáshiány mind-mind provokáló faktor lehet. Igenám, viszont a mozgáshiány és a tartós immobilizáció sokszor nem választás kérdése, hanem rákényszerül az illető. Ilyen eset például a gipsz rögzítése is – hívja fel a figyelmet Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fotó: Pixabay.com

A gipsz (mind a járó, mind a fekvő) felhelyezése mindenképp fokozott óvatosságot igényel trombózis szempontjából, ugyanis azáltal, hogy az adott végtagot a beteg nem képes mozgatni és igénybe venni, a véráramlás lelassul, és az izompumpa nem működik megfelelően. A kockázatot még tovább növeli maga a sérülés is az alvadási faktorok mozgósítása által.

Mit lehet tenni a trombózis elkerülése érdekében?

Amennyiben nincs egyéb olyan tényező, ami megnövelné a vérrögök kialakulásának esélyét, úgy szerencsére a trombózis rizikója igen csekély. Ennek ellenére érdemes odafigyelni a megfelelő folyadékfogyasztásra és a dohányzás abbahagyására, valamint arra, hogy az illető mozgassa rendszeresen a végtagját, amennyire csak tudja (pl. a gipszből kilógó ujjait).

„Megelőzésre a kis molekulatömegű heparinnal (LMWH) végzett kezelés vált be a legjobban: erre kiváló példa, hogy Ausztriában előfordult, hogy a lábszártöréssel az ambulanciára kerülő beteget hamarabb hasba szúrják LMWH-val, minthogy a nevét megkérdeznék – mondja Dr. Blaskó György.

Fontos, hogy amennyiben a paciensnél vagy a családjában előfordult már trombózis/tüdőembólia, illetve ha genetikai hajlam igazolódott, akkor a véralvadásgátló kezelést tilos elhagyni, ugyanis az életmentő lehet, sőt a terápiát a gipsz levétele után még egy napig alkalmazni szükséges – teszi hozzá a szakember.

További tényezők, melyek fokozzák a trombózis rizikóját

  • • nemrégiben műtéten esett át
  • • egyéb betegséggel küzd (pl. daganat, szívproblémák, diabetes, érszűkület)
  • • terhesség/gyermekágyi időszak
  • • fogamzásgátlók szedése
  • • 60 év feletti kor
  • • dohányzás
  • • súlyos visszértágulatai vannak

Fotó: Pixabay.com

Fontos, hogy minden esetben szakorvos döntse el, van-e szükség véralvadásgátló terápiára és hogy meddig!

Mikor forduljon azonnal szakemberhez a gipszelt beteg?

  • • ödéma
  • • fájdalom
  • • elszíneződés (gipsz viselése esetén árulkodóak a kilógó lábujjak)
  • • nehézlégzés
  • • véres köpet
  • • fájdalmas köhögés
  • • mellkasi fájdalom

A gipsz felhelyezése után rövid ideig még dagadhat és fájhat az adott végtag, ám ha nem múlik a probléma, akkor fontos, hogy mielőbb jusson el a legközelebbi kórházba! Ugyanis ha a vérrög leszakad, és a véráramlásba kerül, úgy életveszélyes tüdőembóliát okozhat!