Véralvadásgátló gipszelés után

Fotó: Pixabay.com

Szinte nincs is olyan ember, akinek életében legalább egyszer ne lenne begipszelve valamelyik testrésze. Bár bizonyos sérülések terápiájának igen fontos részét képezi, ám nem árt tudni, hogy jelentősen megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát.

Ezért nő meg gipsz viselése során a trombózis rizikója

A vérrögök kialakulását több tényező is elősegíti: ilyen például a genetikai hajlam, korábban előforduló trombózis/tüdőembólia, hormonpótlás, bizonyos betegségek megléte (daganatok, bélgyulladás, pitvarfibrilláció). Emellett az életmód is nagy szerepet játszik a trombózis bekövetkeztében, a dohányzás, túlsúly, mozgáshiány mind-mind provokáló faktor lehet. Igenám, viszont a mozgáshiány és a tartós immobilizáció sokszor nem választás kérdése, hanem rákényszerül az illető. Ilyen eset például a gipsz rögzítése is – hívja fel a figyelmet Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fotó: Pixabay.com

A gipsz (mind a járó, mind a fekvő) felhelyezése mindenképp fokozott óvatosságot igényel trombózis szempontjából, ugyanis azáltal, hogy az adott végtagot a beteg nem képes mozgatni és igénybe venni, a véráramlás lelassul, és az izompumpa nem működik megfelelően. A kockázatot még tovább növeli maga a sérülés is az alvadási faktorok mozgósítása által.

Mit lehet tenni a trombózis elkerülése érdekében?

Amennyiben nincs egyéb olyan tényező, ami megnövelné a vérrögök kialakulásának esélyét, úgy szerencsére a trombózis rizikója igen csekély. Ennek ellenére érdemes odafigyelni a megfelelő folyadékfogyasztásra és a dohányzás abbahagyására, valamint arra, hogy az illető mozgassa rendszeresen a végtagját, amennyire csak tudja (pl. a gipszből kilógó ujjait).

„Megelőzésre a kis molekulatömegű heparinnal (LMWH) végzett kezelés vált be a legjobban: erre kiváló példa, hogy Ausztriában előfordult, hogy a lábszártöréssel az ambulanciára kerülő beteget hamarabb hasba szúrják LMWH-val, minthogy a nevét megkérdeznék – mondja Dr. Blaskó György.

Fontos, hogy amennyiben a paciensnél vagy a családjában előfordult már trombózis/tüdőembólia, illetve ha genetikai hajlam igazolódott, akkor a véralvadásgátló kezelést tilos elhagyni, ugyanis az életmentő lehet, sőt a terápiát a gipsz levétele után még egy napig alkalmazni szükséges – teszi hozzá a szakember.

További tényezők, melyek fokozzák a trombózis rizikóját

  • • nemrégiben műtéten esett át
  • • egyéb betegséggel küzd (pl. daganat, szívproblémák, diabetes, érszűkület)
  • • terhesség/gyermekágyi időszak
  • • fogamzásgátlók szedése
  • • 60 év feletti kor
  • • dohányzás
  • • súlyos visszértágulatai vannak

Fotó: Pixabay.com

Fontos, hogy minden esetben szakorvos döntse el, van-e szükség véralvadásgátló terápiára és hogy meddig!

Mikor forduljon azonnal szakemberhez a gipszelt beteg?

  • • ödéma
  • • fájdalom
  • • elszíneződés (gipsz viselése esetén árulkodóak a kilógó lábujjak)
  • • nehézlégzés
  • • véres köpet
  • • fájdalmas köhögés
  • • mellkasi fájdalom

A gipsz felhelyezése után rövid ideig még dagadhat és fájhat az adott végtag, ám ha nem múlik a probléma, akkor fontos, hogy mielőbb jusson el a legközelebbi kórházba! Ugyanis ha a vérrög leszakad, és a véráramlásba kerül, úgy életveszélyes tüdőembóliát okozhat!