Mérföldkőnek nevezhetjük a szív- és érrendszeri betegek ellátásában, hogy az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) kimondta, hogy a szívünk és lelkünk állapota elválaszthatatlanul össze van kapcsolva. „Már évtizedek óta tanulmányozzák a depresszió és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggést, és ma már egyértelmű, hogy ezek a kórképek kölcsönösen hatnak egymásra” – hangsúlyozta Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. – „A pszichiátriai betegek körében is a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a halálesetek többségéért, és emiatt ezek az emberek átlagosan 6–10 évvel rövidebb ideig élnek.”

A depresszió növeli a szívbetegség kockázatát

Tudományos vizsgálatok szerint a depresszió legalább 64 százalékkal növeli a szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívbetegek körében minden ötödik páciens súlyos depresszióval küzd, és még ennél is többen számolnak be depressziós tünetekről. A depresszióval élők körében gyakoribb a magas vérnyomás, a szapora szívverés, a gyulladásos folyamatok és a vérrögképződés. Ezek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés kialakulását, ami a szívinfarktus és a stroke egyik fő kockázati tényezője.

„Az ESC, az Európai Kardiológusok Társasága szakmai konszenzusra jutott arról, hogy a szívbetegségek és a mentális problémák (például depresszió, szorongás) gyakran járnak kéz a kézben, és kölcsönösen hatnak egymásra. Ez egy olyan terület, amire eddig talán nem mindig fordítottunk elég figyelmet. Mivel ez a javaslat egy ilyen súlyú szakmai testülettől érkezik, esélyt ad arra, hogy megváltozzon ez a szemlélet az egészségügyben. Segít tudatosítani a kezelőorvosok és az ellátók körében, hogy a szív- és érrendszeri problémák kezelése nem lehet teljes a lelki állapot figyelembevétele nélkül. Ez a lépés elősegítheti, hogy a jövőben egyre több intézmény vezessen be integrált megközelítést a klinikai gyakorlatba. Ez azt jelenti, hogy a kardiológiai teamekhez a pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek szorosan kapcsolódnak, nem csak alkalmi konzultánsként. Ez a szemlélet már nem új keletű, például a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján már 7 éve elkezdtük ezt az irányt fejleszteni, és ma már pszichológiai tudással kiegészített, integrált csapatként működik is a rendszer.

Az elmúlt években a klinika sok más intézménynek is segített abban, hogy a pszichológusokat beépítsék a kardiológiai ellátásba. Az ellátó személyzet amúgy is nyitott erre a megközelítésre, mert a legjobb tudásuk szerint akarnak segíteni a betegeiknek. A betegek és a hozzátartozók részéről érkező pozitív visszajelzések pedig egyértelműen igazolják, hogy ez az integrált szemlélet fontos és létjogosult” - mondja Dr. Assabiny Alexandra a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosa, a Semmelweis Egyetem addiktológiai konzultánsa. A dokumentum tehát nemcsak szakmai kiadvány, hanem felhatalmazás is a humánusabb, teljesebb körű ellátásra.

A pszichés terhelés a viselkedéses tényezőkön keresztül is fokozza a veszélyt. A depressziós betegek körében gyakoribb a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás. „A mentális betegséggel élő páciensek nem szándékosan hanyagolják el egészségüket – hanem éppen a betegségük természete akadályozza őket abban, hogy aktívan részt vegyenek a saját gyógyulásukban” – tette hozzá Gellér professzor.

A szívbetegség is kiválthat depressziót

A kardiológiai eseményen – például infarktuson vagy szívműtéten – átesett betegek jelentős része tapasztal hangulati zavarokat, fásultságot, motivációhiányt, vagy akár súlyos depressziót is. A felépüléshez nélkülözhetetlen pszichés támogatás hiánya rontja a rehabilitáció sikerét.

„A depressziós szívbetegeknél a második infarktus kockázata lényegesen magasabb, mint azoknál, akik mentálisan stabilak. Ezért a pszichológiai gondozásnak a kardiológiai ellátás részének kell lennie” – emelte ki az elnök.

A stressz biológiai nyomot hagy

A tartós stressz során felszabaduló hormonok és gyulladásos faktorok az erek falát is károsítják. A krónikus stressz és a gyulladás együttesen hozzájárulnak az érelmeszesedés felgyorsulásához. A folyamat korán, már fiatal felnőttkorban megkezdődik, és az életmód, valamint a pszichés állapot függvényében különböző gyorsasággal halad előre. A vitális kimerültség – az energiahiány, ingerlékenység és demoralizáltság állapota – gyakran figyelhető meg a szívinfarktust megelőző időszakban, és akár egyfajta előjele is lehet a kardiológiai eseményeknek.

Közös mechanizmusok és kezelési lehetőségek

A tudomány feltételezi, hogy a depresszió és a kardiovaszkuláris betegségek részben közös biológiai mechanizmusokon alapulnak: ilyenek lehetnek a genetikai hajlam, a krónikus gyulladás vagy az idegrendszeri szabályozás zavarai. A pszichiátriai betegek ráadásul rendszerint ritkábban vesznek igénybe orvosi ellátást, és a terápiás együttműködés is nehézkesebb. A depresszió kezelése – pszichoterápiával vagy modern antidepresszánsokkal (például szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal) – a szívbetegek számára is előnyös lehet. Bár ezeknek a gyógyszereknek a közvetlen szívvédő hatása még kutatás tárgya, azt viszont már bebizonyították, hogy a mentális állapot javítása kedvezően befolyásolja az életkilátásokat.

Időskorban különösen fontos a lelki egészség

Az idősebb korosztályban a szorongás és a depresszió különösen gyakori. Gyakran testi tünetek – például fáradtság, alvászavar, étvágytalanság vagy gyomorpanaszok – mögött is lelki okok húzódnak meg. A korai felismerés és a komplex kezelés ezért elengedhetetlen: a kardiológiai gondozás mellett pszichológiai támogatásra is szükség van.

A Magyar Kardiológusok Társaságának üzenete

„A szív és a lélek egészsége nem választható el egymástól. A depresszió felismerése és kezelése nemcsak a mentális jóllét, hanem a szívbetegségek megelőzésének is kulcsa. A test és a lélek harmóniája a hosszú élet egyik feltétele” – zárta gondolatait Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.