Rejtélyes infarktus jelentése és okai

A „rejtélyes infarktus” nem hivatalos orvosi szakkifejezés, hanem közérthető elnevezés. A szakirodalomban stroke néven ismert, és olyan agyi érkatasztrófát (iszkémiás stroke-ot) takar, amelynél a részletes orvosi vizsgálatok ellenére sem sikerül megtalálni a pontos kiváltó okot. Ez nem azt jelenti, hogy nincs ok, hanem hogy az rejtve marad, és gyakran csak speciális módszerekkel deríthető fel.

Az infarktus nem egyenlő a szívinfarktussal

Az infarktus az orvosi terminológiában azt jelenti, hogy egy adott szövet vagy szerv egy része elhal a vérellátás hirtelen megszűnése miatt. Ez a vérellátási zavar legtöbbször egy ér elzáródása következtében alakul ki. Az infarktus tehát nem egy konkrét szervhez kötött kifejezés, hanem általános szövetelhalást jelöl, amely az elégtelen oxigén- és tápanyagellátás következménye. A mindennapi nyelvben, amikor valaki azt mondja, hogy „infarktust kapott”, szinte mindig szívinfarktusra gondol. Ez annyira beivódott a köztudatba, hogy sokan az „infarktus” szót automatikusan a szívroham szinonimájaként értik. Ez sokszor félreértést okoz. Az infarktus tehát gyűjtőfogalom – meg kell nevezni a hozzá tartozó szervet is, hiszen létezik agyinfarktus és tüdőinfarktus is.

Mikor számít egy stroke rejtélyesnek?

Az orvosi protokoll szerint akkor kerül egy agyi érkatasztrófa a rejtélyes kategóriába, ha a részletes vizsgálatok sem hoznak eredményt. Ide tartozik az MRI vagy CT vizsgálat, a szívultrahang, a hosszabb EKG-monitorozás és a laborvizsgálatok. Ha ezek egyike sem mutat ki nagyér-elzáródást, embóliát (vérrög okozta elzáródást), szívritmuszavart vagy ismert kockázati betegséget, a stroke rejtélyesnek számít. Ez sokszor frusztráló a betegek számára, hiszen ok nélkül nehéz megelőzni a következő eseményt.

Miért veszélyes a rejtélyes infarktus?

A statisztikák szerint a a vérzéssel járó stroke-esetek 15–40 százaléka (!) sorolható ide. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik-négyedik beteg rejtélyes agyiéinfarktust szenved el. A veszély abban rejlik, hogy ha nem ismert a kiváltó ok, sokkal nehezebb a célzott megelőzés és a személyre szabott kezelés. Emiatt a kiújulás kockázata is magasabb lehet, különösen akkor, ha például már eleve van egy szívritmuszavar a háttérben.

Lehetséges rejtett okok rejtélyes infarktus esetén

• rejtett szívritmuszavar, például időszakos pitvarfibrilláció,
• anatómiai eltérés, mint a nyitott foramen ovale (a szív pitvarai közti apró nyílás),
• rejtett véralvadási zavarok,
• ritka gyulladásos érbetegségek,
• autoimmun eredetű érgyulladások (vasculitisek),
• daganathoz társuló vérrögképződés.

Minél több lehetőséget vizsgálnak meg az orvosok, annál nagyobb az esély a valódi ok megtalálására.

Vizsgálatok rejtélyes infarktus kimutatására

• hosszabb távú EKG-monitorozás, például 7 napos Holter vagy beültethető eszköz,
• nyelőcsövön keresztüli szívultrahang (TEE),
• laborvizsgálatok, amelyek véralvadási zavarokra és gyulladásos folyamatokra utalhatnak,
• MRI, MRA vagy CT angiográfia az agyi erekről.

Ezek kombinációja nagy eséllyel derít fényt a háttérben meghúzódó okokra.

Megelőzés és tudatosság rejtélyes infarktus után

A rejtélyes infarktus diagnózisa nem jelenti azt, hogy a beteg tehetetlen. Épp ellenkezőleg: a korszerű vizsgálati módszerek egyre gyakrabban segítenek a pontos ok feltárásában. A legfontosabb, hogy a páciens tudatosan részt vegyen a kivizsgálásokban, és ne adja fel akkor sem, ha elsőre nincs egyértelmű eredmény. A kitartás és a folyamatos ellenőrzés sok esetben életet menthet.