A szív súlytalanságban is dolgozik – de nem ugyanúgy!

A világűrben a keringési rendszer egészen más körülmények között működik. A gravitáció hiánya miatt a testfolyadékok a felsőtest felé áramlanak, ami az űrhajósok arcán, nyakán és érzeteiben is megjelenik: fejfájás, orrdugulás, teltségérzés, szédülés jelentkezhet az első napokban. A szervezet azonban képes adaptálódni: néhány nap alatt új egyensúly alakul ki. A magyar kutatók telemetriás pólóval figyelték meg a szív és az érrendszer működését a legutóbbi misszió során, a mért adatokat pedig a Földről követték. A videóból kiderül, hogy mire jó ez a tudás idehaza, a mindennapi gyógyításban.

A fizikai alkalmasság önmagában kevés, a mentális állapot kulcsfontosságú

Farkas Bertalan elmondása szerint az űrutazásra fizikailag fel lehet készülni, de a mentális terhelés nehezebben kiszámítható. Az ő esetében egy teljes évvel elhalasztották az indulást, mégis folyamatosan készen kellett állnia. Schlégl Ádám már a 21. századi kiválasztási rendszerben készült, ennek ellenére ő is azt mondja: a legnagyobb nyomást nem a fizikai tesztek, hanem a folyamatos pszichés terhelés jelentette. Stressz, izoláció, a hiba nélküli teljesítés nyomása – ezekre nincs általános recept. Hogy kinek mi volt a legnehezebb, megtudható a cikk végén lévő videóból.

Izom- és csontvesztés: a Földön is aktuális probléma

A súlytalanság következtében az izmok és a csontok gyors ütemben sorvadnak, hiszen a szervezet „spórol”, ha nincs ellenállás, amit le kell győzni. Ez nemcsak a szívizomra és a vázizomzatra, hanem a csontrendszerre is hatással van – akár 3–4 százalékos csonttömeg-vesztés is bekövetkezhet egy hónap alatt. A NASA és más űrügynökségek napi kétórás edzést írnak elő az űrhajósoknak, és szigorú étrenddel egészítik ki a programot.

Ám logikus, hogy tanulságai lehetnek a csontsűrűség megőrzésének a Földön is: az időskori csontritkulás vagy tartós ágyhoz kötöttség kezelésében léphetnek előre a szakemberek az űrbéli tesztek után.

Amit még mindig nem értünk teljesen: a látás romlása az űrben

Tényleg olyan fontos, hogy a világűrben szemcseppet használhassanak? Mit jelent, ha egy szemcsepp nem cseppen, csak lebeg, mert nincs súlya? A hosszabb ideig tartó űrutazás során az űrhajósok 50–70 százalékánál látásromlás alakul ki. Ennek egyik oka a testfolyadékok eltolódása, de a pontos mechanizmus még nem ismert. A magyar kutatók egy új típusú, por állagú gyógyszerformát teszteltek az űrben. Részletek a videóban.

Kicsi, könnyű, de megbízható – így lehet életet menteni az űrben és a Földön

A kardiológiai monitorozás nem lehet helyhez kötött: az eszközöknek kicsinek, könnyűnek, de rendkívül megbízhatónak kell lenniük. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kutatócsapata egy szenzorokkal felszerelt pólóval gyűjt adatokat az űrhajósról: EKG, légzés, testhő, oxigénszint – mindez valós időben. A cél: korai felismerés, preventív beavatkozás – akár több ezer kilométer távolságból. Aki azt gondolja, hogy a HUNOR csak a jövőnek szól, még nem hallotta, mi az a három terület, ahol már most megváltoztatja a gyógyítást. A részleteket az űrorvosoktól hallhatod.

Miért érdemes megnézni a teljes videót?

• Mert végre nem csak azt látod, mit tudunk az űrről, hanem azt is: mit tudtunk meg az űrben önmagunkról.
• Mert ebben a beszélgetésben orvosok, kutatók és űrhajósok beszélnek úgy a testünkről, ahogy még nem hallottad.
• Mert megérted, hogyan segíthet a világűr az itthoni gyógyításban – akár egy csonttörésnél is.

A beszélgetés végén Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós egy friss hírt is megosztott: tavasszal újabb expedíció indul a világűrbe és ehhez már űrlaboratóriumot is terveznek. A cél: az emberi szervezet még mélyebb megértése – és ebben a magyar tudósok is kulcsszerepet játszanak. Részletek természetesen a videóban.