A kávé és a szívbetegségek kapcsolata

Bár a kávé hatása szervezetről szervezetre eltérő lehet, az új kutatás szerint napi 1–4 csésze kávé fogyasztása több szív- és érrendszeri betegség kockázatát is csökkentheti. A vizsgálatok alapján a mértékletes kávézás kedvezően hathat például a magas vérnyomásra, a 2-es típusú cukorbetegségre, a szívinfarktusra, bizonyos szívritmuszavarokra, a szívelégtelenségre és az összhalálozásra is.

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden kávéfajta egyforma: például a szűretlen kávé bizonyos anyagai megemelhetik a koleszterinszintet, illetve ritka esetekben okozhatnak átmeneti szívritmuszavart. A kávé hatása ráadásul sokszor nem is a koffeinnek köszönhető – ez különösen érdekes eredmény.

Kávé és magas vérnyomás: nem olyan vészes, mint gondoltuk

A kutatók szerint a kávé rövid távon ugyan kissé emelheti a vérnyomást, főleg azoknál, akik ritkán isznak kávét, de hosszú távon ez a hatás gyengül. Például egy tripla eszpresszó akár 12 higanymilliméterrel is megemelheti a vérnyomást azoknál, akik nem szoktak kávézni, míg a rendszeres fogyasztóknál ez nem jelentkezik.

Érdekesség, hogy még a koffeinmentes kávé is okozott enyhe vérnyomás-emelkedést egyes vizsgálatokban, ami arra utal, hogy nem csak a koffein állhat a háttérben. A napi három vagy több csésze kávét fogyasztók körében ráadásul ritkább volt a magas vérnyomás. Ennek egyik oka lehet, hogy a kávét ivók gyakran aktívabb életet élnek, ami szintén védő hatású.

Nem mindegy a koleszterin szempontjából, hogy szűrt vagy szűretlen kávé

A kávé koleszterinszintre gyakorolt hatása nagyban függ az elkészítési módtól. A szűretlen kávé – mint a török, görög, vagy a french press változat – olyan anyagokat (cafestol, kahweol) tartalmaz, amelyek emelhetik az LDL-koleszterinszintet (ez a „rossz” koleszterin).

Ezzel szemben a szűrt kávé – például a hagyományos filteres változat – nem okoz ilyen emelkedést, mivel ezek az anyagok a szűrőn fennakadnak. A nagy mennyiségű szűretlen kávé napi szintű fogyasztása akár 0,36 mmol/l-rel is növelheti az LDL-szintet, ezért érdemes odafigyelni a választott kávéfajtára.

A kávé védheti a cukorbetegeket is

Akár koffeines, akár koffeinmentes változatban fogyasztjuk, a kávé hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentéséhez. A vizsgálatok alapján napi öt csésze kávé 30 százalékkal csökkentette a betegség kialakulásának esélyét.

Fontos azonban, hogy ez a kedvező hatás eltűnhet, ha a kávét cukorral vagy mesterséges édesítővel isszuk. Tehát minél „tisztábban” fogyasztjuk a kávét, annál jobb hatása lehet az anyagcserére.

Kávé és szívbetegség: mennyiség a kulcs

A kutatás alapján a napi 1–4 csésze kávét fogyasztók körében ritkább a koszorúér-betegség. Ugyanakkor napi 9 vagy annál több csésze szűretlen kávé már jelentősen – akár 30 százalékkal – növelte a szívbetegségből eredő halálozás kockázatát. Ez is alátámasztja, hogy a mértéktartó kávézás lehet az arany középút.

Meglepő, de léteznek olyan emberek, akik naponta 9 vagy több csésze kávét is elfogyasztanak. Ezek az adatok nem puszta feltételezések: nagy nemzetközi kutatások több tízezer ember szokásait követik nyomon, és mindig akad egy kisebb csoport, aki extrém mennyiséget fogyaszt. Ide tartozhatnak a több műszakban dolgozók, az IT-szektorban vagy egészségügyben dolgozók, illetve azok, akik egyszerűen nem érzékenyek a koffeinre, és szinte egész nap kávéval a kezükben élnek.

Fontos azonban tudni, hogy a kutatásokban használt „csésze” nem mindenhol ugyanazt jelenti: egyes országokban ez egy 2–3 deciliteres bögre, míg máshol egy rövid eszpresszó. Így is biztos, hogy napi 9 csésze felett már nem érdemes kísérletezni – különösen, ha szűretlen kávéról van szó.

A szívritmuszavarok és a kávé kapcsolata

Meglepő, de a kávéfogyasztók körében kisebb arányban fordultak elő szívritmuszavarok. A vizsgálat szerint a kávézók ritkábban szenvedtek például pitvarfibrillációtól vagy kamrai ritmuszavaroktól.

Ugyanakkor előfordult, hogy a naponta legalább két csésze kávét fogyasztóknál egy adott napon átmenetileg megnőtt a kamrai extraszisztolék száma (ezek apró, időnként érzékelt szívkihagyások). Hosszú távon viszont nem találtak káros hatást.

A pitvarfibrillációra jelenleg is zajlik egy külön vizsgálat (DECAF), de az eddigi adatok alapján a rendszeres kávézás nem növeli ennek a ritmuszavarnak a kockázatát.

Szívelégtelenség esetén sem tilos a kávé

A kutatásban résztvevőknél, akik napi néhány csésze kávét fogyasztottak, ritkábban alakult ki Szívelégtelenség. A legkedvezőbb hatást azoknál figyelték meg, akik körülbelül napi négy csészével ittak. Ez az összefüggés nem egyenes arányú, hanem úgynevezett J-alakú görbét követ, vagyis a túl kevés és a túl sok kávé sem előnyös, de a mérsékelt mennyiség igen.

Stroke esetén védhet a rendszeres kávézás

A rendelkezésre álló adatok alapján a kávé nem növeli az agyi érkatasztrófa (stroke) kockázatát, sőt – egyes esetekben enyhén védő hatása is lehet. A kutatók szerint ennek hátterében valószínűleg több különböző tényező áll, például az antioxidáns hatás, az anyagcserére gyakorolt pozitív befolyás és a gyulladáscsökkentő tulajdonságok.

A hosszabb élet titka is lehet?

Mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé esetén alacsonyabb halálozási arányt találtak a kutatók. Ez arra utal, hogy a kávé kedvező hatása nem kizárólag a koffeinnek köszönhető, hanem más összetevői – például antioxidáns vegyületei – is segíthetnek az egészség megőrzésében.

A kutatás eredményei alapján a napi 1–4 csésze kávé hosszú távon hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez és az élettartam növeléséhez is.