A hazai adatok hasonlóan aggasztóak: a Debreceni Egyetem Klinikai Központ vizsgálatai alapján a 3–18 éves korosztályban körülbelül 4%-os az érintettség, ám ez a szám csak a már szakellátásba került gyermekeket tükrözi – a fel nem ismert esetek száma ennél jóval magasabb lehet. A korábban már megismert okok mellett újabban az elhízás lett a magas vérnyomás elsődleges oka.

A magyarországi tendenciák pontosan megfelelnek a nemzetközieknek – mondta dr. Kovács Tamás, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekkardiológiai osztályának vezetője. A legaggasztóbb változás 12–15 éves kor felett figyelhető meg. Míg korábban a gyermekkori magas vérnyomásra elsősorban másodlagos betegségként tekintettünk, amelynek hátterében valamilyen vese- vagy szívfejlődési rendellenesség állt, mára a helyzet drámaian megváltozott” – hangsúlyozza dr. Kovács Tamás. „Napjainkban a gyermekkori elhízás vált a leggyakoribb kiváltó okká. Magyarországon a gyermekek közel egyharmada túlsúlyos, ami tizenkilencszeresére növeli a hipertónia kialakulásának esélyét. Az életmódbeli tényezők – a mozgáshiány, a túlzott sóbevitel és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása – messze felülmúlják a genetikai hajlam jelentőségét” – hívja fel a figyelmet a gyermekkardiológus.

Életmód a háttérben: mozgáshiány, túlzott sóbevitel, képernyőfüggőség

A genetikai hajlam ugyan 20–30%-kal emeli a kockázatot, a szakértő szerint egyértelműen az életmódbeli tényezők dominálnak. „A napi 2 órát meghaladó képernyőidő bizonyítottan magasabb testtömegindexszel jár, alvászavart okoz, és közvetve növeli a hipertónia és az anyagcserezavarok kockázatát” – tette hozzá.

„Csendes gyilkos” már gyermekkorban is

A gyermekkori magas vérnyomás különösen veszélyes, mert gyakran tünetmentes marad. Előfordulhat fáradékonyság, fejfájás, koncentrációs zavar vagy szédülés, de sok esetben semmi nem hívja fel rá a figyelmet. A kezeletlen hipertónia már gyermekkorban is szívizom-megvastagodáshoz, vesekárosodáshoz vezethet, és jelentősen növeli a felnőttkori szívinfarktus és stroke kockázatát” – figyelmeztet a Magyar Kardiológusok Társasága Gyermekkardiológiai Szekciójának elnöke.

Mérés nélkül nincs felismerés

Bár iskolai szűréseken történik vérnyomásmérés, a szakmai ajánlások szerint ez nem elégséges. A 2025-ben megjelent hazai hipertónia-irányelv 3–18 éves korban évente legalább egy vérnyomásmérést javasol, kockázati csoportokban ennél gyakoribbat.

Dr. Kovács Tamás kiemelte: „A vérnyomás otthon is mérhető, de fontos a helyes technika és a megfelelő mandzsettaméret. Gyermekeknél az értékelés életkor, nem és testmagasság alapján történik, ezért mindig érdemes szakemberrel egyeztetni.”

Mit tehetnek a szülők, már holnaptól?

A Magyar Kardiológusok Társasága három azonnali lépést javasol minden családnak:

• Rendszeres vérnyomásmérés: 3 éves kor felett évente legalább egyszer, túlsúly vagy családi érintettség esetén gyakrabban,
• Napi legalább 60 perc mozgás, a képernyőidő és az éjszakázás korlátozása,
• Étrendváltás: a só- és cukorfogyasztás csökkentése, több friss zöldség és gyümölcs, kevesebb cukros ital, snack és feldolgozott élelmiszer.

Üzenet a szülőknek

„Az egészségügy nem tudja megoldani ezt a problémát a családok aktív részvétele nélkül” – hangsúlyozta a gyermekkardiológus. Komplex megoldásra van szükség. Az MKT szerint a gyermekkori magas vérnyomás kezelése nem kizárólag egészségügyi kérdés, hanem oktatási és társadalmi feladat is. A meglévő irányelvek, közétkeztetési szabályozások és szűrőprogramok jó alapot jelentenek, de összehangolt, országos gyermekegészségügyi programra van szükség, amely az egészségtudatos életmódra nevelést is középpontba helyezi.