MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Ha valakiről már lemondtak, és mégis újra elindul a szíve, az egyszerre tűnik csodának és tudományos rejtélynek. A jelenség annyira ritka, hogy a legtöbb orvos soha nem találkozik ilyennel, de elég valós ahhoz, hogy külön nevet kapjon: Lazarusz-jelenség, azaz autoresuscitatio – a keringés spontán visszatérése a sikertelen újraélesztés után.

Egyes szívgyógyszerek nőknél akár erősebb mellékhatásokat is okozhatnak – mégis sokáig főként férfiakon tesztelték őket. A női szervezet másképp reagálhat, de ezt a kutatás sokáig nem vette figyelembe. Most megmutatjuk, miért alakult ki ez az egyensúlyhiány, és hogyan próbálja helyrehozni a tudomány.

Aki a választ 1 percben megadja: Prof. Dr. Szili-Török Tamás az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője.

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

Egy friss amerikai kutatás szerint a szájban élő baktériumok hozzájárulhatnak a szívrohamot megelőző érgyulladásokhoz. A vizsgálatok szerint a Streptococcus baktériumok biofilmjei a koszorúerek falán is megjelenhetnek, és krónikus gyulladást okozhatnak. A tudósok szerint érdemes újraértékelni az orális mikrobiom szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Aki a választ 1 percben megadja: Prof. Dr. Csanádi Zoltán kardiológus, klinikaigazgató, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika.

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

Forradalmi mRNS-terápia szívinfarktus után: új esélyt adhat a szív regenerálására Egy új mRNS-alapú kezelés lehetővé teheti, hogy a szív újraépítse önmagát egy infarktus után. A Temple Egyetem kutatói áttörést értek el az egereken végzett kísérletekben. A technológia a jövő szívgyógyászatának alapja lehet.

A szívinfarktus vagy szívmegállás túlélése hatalmas eredmény, de az első orvosi beavatkozások csak a kezdetet jelentik. A felépülés útját gyakran egy láthatatlan akadály nehezíti: a szívhez kötődő poszttraumás stressz szindróma (PTSD). Ez a lelki teher nemcsak a gyógyulást lassíthatja, hanem növeli egy újabb szívroham vagy szívmegállás kockázatát is.

A szívünk megállás nélkül dolgozik, éjjel-nappal. De hogyan lehetséges ez? Mitől dobog a szív akkor is, amikor nem figyelünk rá? És hogyan fejlődött ki ez a rendkívüli szerv az evolúció során? A válasz egyszerre tudományos és lenyűgöző: a szívnek saját vezérlőrendszere van, és már a legegyszerűbb élőlények is használták az alapjait.

A madarak és emlősök szíve négy üregből áll – és ez nem véletlen. Ez a felépítés az evolúció egyik legsikeresebb megoldása, mert tökéletesen kiszolgálja a magas energiaszükségletű életformákat. De miért nem fejlődött ki ennél bonyolultabb szív? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk.

A Szenior Akadémia 2024/25 tavaszi szemeszterének hetedik előadását dr. Sótonyi Péter, az Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék vezetője tartotta. Az előadásban szó esett az aorta aneurizma kialakulásáról, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről, valamint az aorta disszekció terápiájáról is.