Mi történik, ha a gyógyszerek már nem segítenek?

Az elmúlt években hatalmas előrelépés történt a gyógyszeres kezelések terén. Ma már rendelkezésünkre állnak olyan modern szerek, amelyek:

• csökkentik a szív terhelését,
• segítenek a ritmuszavarok kezelésében,
• javítják a betegek életminőségét és túlélési esélyeit.

De előfordul, hogy még a legjobb kombinációk sem hoznak elég javulást. Ekkor jöhetnek szóba az eszközös vagy sebészi megoldások.

Szívátültetés – az utolsó, de életmentő lehetőség

Ha a szív már nem képes ellátni a feladatát, és minden gyógyszeres és eszközös terápia hatástalan maradt, szívátültetésre lehet szükség.

A beavatkozás olyan betegeknek ajánlott, akik:

• előrehaladott szívelégtelenségben szenvednek (pl. alig tudnak lépcsőzni, nehezen kapnak levegőt),
• már kipróbálták az összes elérhető kezelést,
• és nincsenek kizáró egészségi tényezők (pl. súlyos fertőzés vagy rák).

Ez az eljárás életmentő lehet, de a műtétet hosszú várakozás előzi meg. Ennek oka: kevés a donorszív, tehát a felhasználható donorszerveket fontossági és alkalmassági sorrendben használják. Sokan éveket várnak arra, hogy épp a nekik megfelelő szerv álljon rendelkezésre. Erről többet a „Szívtranszplantáció – lehetőségek és nehézségek” című cikkünkben olvashat.

Gépi segítség a szívnek – amikor várni kell, vagy nincs más lehetőség

A kutatók már az 1960-as évektől próbálkoznak a szív funkcióinak gépi pótlásával. A nagy áttörés az elmúlt két évtizedben történt meg, amikor megjelentek a bal kamrai segédeszközök (LVAD-ek) – ezek kis elektromos szivattyúk, amelyeket a szívhez kapcsolnak, és segítik annak munkáját.

Két fő esetben használják:

• „Híd” a transzplantációig – ha a beteg állapota sürgős, de még várni kell a donorszívre.
• Végleges megoldásként – ha valaki nem alkalmas szívátültetésre, de ezzel az eszközzel élhetőbb életet kaphat.

Ma már egyre több beteg él ilyen segédeszközzel – főként azok, akiknél nincs más lehetőség.

Ritmuszavarok kezelése – a pitvarfibrilláció, ami veszélyesebb, mint hinnénk

A cardiomyopathiás betegek körében gyakori a pitvarfibrilláció (PF), amely során a szív pitvarai szabálytalanul és nagyon gyorsan húzódnak össze.

Ez három okból is veszélyes:

1. Stroke-ot okozhat – a gyors és szabálytalan összehúzódások miatt a vér nem áramlik rendesen a szívben, és vérrög keletkezhet. Ez eljuthat az agyba, és ott agyi érelzáródást (stroke-ot) okozhat.
2. Rontja a szív pumpafunkcióját – mivel a kamrák nem tudnak normálisan megtelni és kiürülni, a szív teljesítménye csökken.
3. Súlyosbítja a szívelégtelenséget – a gyenge szívritmus tovább rontja az amúgy is gyengült keringést.

Ebben az esetben hogyan előzhetjük meg a stroke-ot, és hogyan kezelhetjük a ritmuszavart?

a) Vérhígító kezelés (az orvosok gyakran így mondják, hogy antikoaguláció)

A stroke elkerülése érdekében a legtöbb PF-es betegnek vérhígító gyógyszert írnak fel, amely megakadályozza a vérrögök kialakulását.

A kezelést akkor is javasolják, ha nincs panasz – különösen, ha a beteg:

• 65 évnél idősebb,
• cukorbeteg,
• vagy korábban volt már szívelégtelensége.

b) A szívritmus visszaállítása – minimálisan megterhelő beavatkozással

Ez az úgynevezett katéteres abláció: egy vékony csövet (katétert) vezetnek a szívbe a combvénán keresztül, majd hő vagy fagyasztás segítségével megszüntetik a ritmuszavart kiváltó pontot.

Ez akkor ajánlott, ha:

• a gyógyszeres kezelés nem használ vagy nem tolerálható,
• vagy a pitvarfibrilláció már károsította a szív működését.

A beavatkozás biztonságos, és sok betegnél hosszú távú javulást hoz.

c) Egészséges életmód és a társbetegségek célzott kezelése

A pitvarfibrilláció kockázatát növelik a kezeletlen társbetegségek.

• Magas vérnyomás: fokozza a szív terhelését, így könnyebben alakul ki ritmuszavar.
• Cukorbetegség: rontja a keringést, ezért növeli a vérrögképződés és gyulladás esélyét.
• Dohányzás: érszűkítő hatású, károsítja a szív- és érrendszer egészét.
• Túlsúly és inaktivitás: fokozza a szív terhelését.

Az életmódváltás – étrend, mozgás, alvás, stresszkezelés – kulcsfontosságú ahhoz, hogy a beteg hosszú távon is jó „minőségben” élhessen.

Van remény, ha időben felismerjük

A cardiomyopathiák néha rejtve maradnak, de amikor tüneteket okoznak, komoly odafigyelést és komplex kezelést igényelnek. Jó hír, hogy az orvostudomány eszköztára ma már nagyon gazdag:

• gyógyszerek,
• szívátültetés,
• mechanikus segédeszközök (LVAD),
• katéteres beavatkozások ritmuszavarra,
• és életmód-alapú megelőzés

A legfontosabb: tünetek jelentkezésekor időben orvoshoz fordulni, egészséges embereknél is rendszeresen ellenőriztetni a szívet, és végül: együttműködni az orvossal, a kezelőcsapattal.