Szívizom: ilyen izmos, precíz és kitartó a szíved
Zárd össze az öklöd. Ekkora a szíved. Egy kompakt, de brutálisan erős szerv, amely naponta közel 100 000-szer húzódik össze, és minden egyes alkalommal vért pumpál az ereidbe. Ha összeadjuk, ez évente 35 millió, egy emberélet alatt akár 3 milliárd szívdobbanás!
A szív valóságos erőmű. Egyetlen szívdobbanással a bal kamra 70–100 ml vért lő ki az artériákba. Az ereid úgy viselkednek, mint egy nagy nyomás alatt lévő slag. Az akciófilmekben nem győzik paradicsomlével leutánozni: ugyanis ha egy artéria megsérül, a vér spriccelve távozik a nyomás miatt.
Ha a szív nem ugyanazt a vért keringetné újra és újra, akkor naponta 7000–10 000 liternyi folyadékot szivattyúzhatna át egy uszoda egyik medencéjéből a másikba. És mindezt a gigászi teljesítményt a szív alig néhány százaléknyi energiával éri el: míg az agyunk a napi energiafelhasználásunk kb. 20%-át égeti el, a szívünk beéri 5–10%-kal.
A szívizom különlegesebb, mint a bicepsz
A szívizomszövet (latinul: cardiomyocyta) harántcsíkolt izom, vagyis mikroszkóp alatt sávos mintázatot mutat – pont úgy, mint a bicepsz vagy a combizom. Mégis van egy lényeges különbség: míg a vázizmokat tudatosan mozgatjuk, a szívizom automatikusan működik, tőlünk függetlenül.
Nem tudod leállítani akarattal, nem tudod „lebeszélni” róla, hogy dolgozzon. A szív az 5. magzati héten automatikusan kezd el dobogni, és onnantól, ha minden jól megy, soha nem áll le "pihenni". Nem alszik. Legfeljebb lassabb ritmusra vált.
A sportolók szíve tényleg más – és nem csak képletesen
Az állóképességi sportolók szíve nemcsak erősebb, de szó szerint nagyobb. Vastagabb falak, erőteljesebb pumpa, gyorsabb regeneráció – ezt hívjuk „sportszívnek”.
A szív mérete nemenként különbözik.
Felnőtt nőknek kb. 250–300 gramm,
Felnőtt férfiaknak kb. 300–350 gramm.
Az állóképességi sportolók szíve nemcsak erősebb, de szó szerint nagyobb. Vastagabb falak, erőteljesebb pumpa, gyorsabb regeneráció – ezt hívjuk „sportszívnek”. Náluk a szív súlya elérheti az 500–600 grammot is, hogy az extrém edzést is bírja.
De tud akár 1 kilós lenni egy szív: kóros elváltozásoknál sajnos a szív ezt az elképesztő súlyt is elérheti. Ilyen extrém szívmegnagyobbodást okozhat például a tartósan kezeletlen magas vérnyomás, egyes billentyűhibák (pl. aortaszűkület), vagy speciális szívizombetegségek, mint a hipertrófiás kardiomiopátia (szívizommegvastagodás).
A méretet befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak:
testméret és izomtömeg,
nem,
fizikai aktivitás,
vérnyomás,
életkor,
meglévő szívbetegségek.
Na, kinek van több izma?
De még egy átlagos szív is sokkal több izomsejttel rendelkezik, mint ugyanolyan mennyiségű bicepsz - még a legendás színészeink sem képesek túltenni rajta.
Egy 300 grammos szívben körülbelül 5–10 milliárd szívizomsejt található. Ugyanekkora tömegű vázizomban – például Arnold Schwarzenegger vagy Dwayne „The Rock” Johnson izmos karjában – ennél jóval kevesebb, nagyjából százmilliós–egymilliárdos nagyságrendű izomsejt van. A szívizomsejteknek ahhoz, hogy egy életen át képesek legyenek „megújulás, lecserélés nélkül” összehangoltan működni, piciknek és specializáltabbnak kell lenniük. Ezek a sejtek hihetetlen hatékonysággal működnek.
A szív a precizitás mestere – neki a ritmus a fontos
Nem az erejével hódít, hanem a kifinomult ritmikájával. Újraindítani egy rendszert mindig nagy energiát igényel – de ha egyszer mozgásba lendült, könnyebb mozgásban tartani. A szív ezt a trükköt használja: soha nem áll meg, így állandó, energiatakarékos működésre képes.
Arnold és a Szikla jól megizzad, ha életet kell menteniük – a szívnek ehhez képest semmiség életben tartania minket. Már ha vigyázunk rá!
Regenerálódás? Szinte semmi.
Amit a szív elveszít, nem kapja vissza. Ha infarktus történik, a sérült izomszövet helyén heg képződik, és ez nem tud összehúzódni – így az a rész kiesik a működésből. Ez az egyik oka annak, hogy a szívproblémák ennyire komoly következményekkel járhatnak.
