Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

A leptin felfedezőjét tüntette ki a Debreceni Egyetem

Terápiák 2025.11.12.

A leptin nevű hormon felfedezése forradalmasította az elhízásról alkotott orvosi gondolkodást. Az áttörő kutatásért járó Debrecen Díjat idén Jeffrey M. Friedman kapta. A professzor előadása az elhízás okairól és kezelési lehetőségeiről szólt – többek közt arról is, hogy nem csupán akaraterő kérdése, ki mennyit nyom.

A diabétesz és a szívbetegség közös gyökerei – az MKT szerint a kardiometabolikus prevenció az új irány

Betegségek 2025.11.10.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) szerint a cukorbetegség nem pusztán anyagcsere-zavar, hanem komplex szív- és érrendszeri betegség, amely a teljes keringési rendszert érinti. A Diabétesz Világnapja (november 14.) alkalmából az MKT arra figyelmeztet: a 2-es típusú cukorbetegség és a szív-érrendszeri megbetegedések között szoros, kétirányú kapcsolat áll fenn – a diabétesz nemcsak következmény, hanem ok és gyorsító tényező is a kardiovaszkuláris események kialakulásában.

IGAZ VAGY HAMIS? Csak felfújt várakozás, „hype” a robotika és az MI szerepe a kardiológiában

Tudomány 2025.10.21.

Aki a választ 1 percben megadja: Prof. Dr. Szili-Török Tamás az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője.

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

IGAZ VAGY HAMIS? A nők védettek a szív- és érrendszeri betegségek ellen

Szívünk napja 2025.10.17.

Aki a választ 1 percben megadja: Dr. Bartha Judit kardiológus, egyetemi docens, a Debreceni Klinika szívkatéteres laboratóriumának vezetője, az MKT alelnöke

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

Szívrohamot okozhatnak a szájban élő baktériumok?

Tudomány 2025.10.17.

Egy friss amerikai kutatás szerint a szájban élő baktériumok hozzájárulhatnak a szívrohamot megelőző érgyulladásokhoz. A vizsgálatok szerint a Streptococcus baktériumok biofilmjei a koszorúerek falán is megjelenhetnek, és krónikus gyulladást okozhatnak. A tudósok szerint érdemes újraértékelni az orális mikrobiom szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

A sportteljesítmény mögött egy ember áll – semmi nem ér annyit, hogy az egészsége rámenjen

Szívünk napja 2025.10.07.

Mi számít igazi sportteljesítménynek? A Szívünk Napján rendezett beszélgetés nemcsak a győzelmekről szólt, hanem arról is, ami mögötte van: emberi sorsokról, belső hajtóerőről, és arról, hogyan lehet évek múlva is épségben visszatekinteni egy sportkarrierre. A megszólalók nemcsak szakemberek, de példaképek is – szavaik messze túlmutattak a sportpályán.

Zaklatás és szívbetegség: meglepő összefüggést tárt fel egy amerikai kutatás

Lelki tényezők 2025.10.06.

A zaklatásról (stalking) és a távoltartási végzésről általában a lelki terhek jutnak eszünkbe – ritkán gondolunk arra, hogy a szívünket is súlyosan megterhelhetik. Egy nagy léptékű amerikai kutatás most bebizonyította: a nők szív- és érrendszeri egészségére komoly kockázatot jelenthet, ha életük során zaklatás áldozatai voltak.

A 6-6-6 rutin is védi a szívet

Szívünk napja 2025.09.19.

A 6-6-6 hatására (6ására) javulhat a hangulat, a mentális egészség, csökkenti a stressz, segíthet zsírégetésben, mivel a futáshoz képest ez alacsony terhelés, ezért ízületi/egyéb mozgásszervi problémák esetén is kímélőbb lehet, ha megfelelő cipő van, és figyel az ember a testtartásra. De hogyan kell csinálni?

A 10 ezer lépéses cél nem tudomány, hanem reklám

Szívünk napja 2025.09.12.

Gondoltad volna, hogy a napi 10 ezer lépéses cél nem komoly kutatásból, hanem egy ötletes reklámkampányból származik? Valójában egy japán lépésszámláló cég találta ki még az 1960-as években. A tokiói olimpia körüli lelkesedést akarták kihasználni, és piacra dobták a „Manpo-kei” nevű eszközt – a neve szó szerint annyit jelent: „10 ezer lépés mérő”.

Minden negyedik korai halálesetet megelőzhettek volna – de nem jött össze

Szívünk napja 2025.09.10.

Huszonöt százalékkal kellett volna csökkennie a 30–70 évesek idő előtti halálozásának a leggyakoribb nem fertőző betegségekben – amelyek között természetesen a szívbetegségek is ott vannak. A WHO és a Szív Világszövetség (World Heart Federation, WHF) tizenhárom évvel ezelőtt tűzte ki a célt, a határidő 2025 volt. Mostanra kiderült: a cél nem teljesült (WHO Global NCD Action Plan).