MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A leptin nevű hormon felfedezése forradalmasította az elhízásról alkotott orvosi gondolkodást. Az áttörő kutatásért járó Debrecen Díjat idén Jeffrey M. Friedman kapta. A professzor előadása az elhízás okairól és kezelési lehetőségeiről szólt – többek közt arról is, hogy nem csupán akaraterő kérdése, ki mennyit nyom.

A túlsúly és az elhízás kezelésének alapja a szokások átalakítása: kiegyensúlyozott étrend, rendszeres mozgás, és az egészséges életmód fenntartása. A modern gyógyszerek hatékony segítséget nyújtanak, csökkentik az étvágyat, javítják a vércukorszintet, és akár 12–20% testsúlycsökkenést is lehetővé tesznek. Azonban a tartós sikerhez kulcsfontosságú a megfelelő életmód, mert a gyógyszer csak az első lépés. Az elhízás és annak hatása a szívünkre - ez is központi témája lesz az idei ingyenes Szívünk Napja rendezvénynek szeptember 28-án!

Az elhízás krónikus, kezelést igénylő betegség, amely hormonális és anyagcsere-zavarokkal jár, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A gyorsan növekvő betegszám miatt ma már a kardiológia, a sebészet és a gyógyszeripar is kénytelen alkalmazkodni, hiszen az elhízás kezelése emberéletekben és költségekben is a jövő egyik legfontosabb kérdésévé vált.

Az elhízás világszerte egyre nagyobb problémát jelent, különösen a fejlett országokban. Ez elhízás azonban nem csupán esztétikai kérdés, hanem súlyos egészségügyi kockázatokkal is jár, mint például cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, ízületi problémák és alvási apnoé. 

Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. Prof. Dr. Merkely Béla felhívta a figyelmert arra, hogy már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását.

A túlsúlycsökkentő, másnéven bariátriai műtétek után elért testsúly és vércukorszint hosszú távon is fenntartható szemben a hagyományos gyógyszeres kezeléssel, ahol a gyógyszer elhagyásával a panaszok visszatérnek, erősíti meg a Semmelweis Egyetem elemzése, melyben az egészségnyereség mellett a két módszer költségeit is összehasonlították a szerzők a kórosan elhízott cukorbetegek körében.

Miközben a cukorbetegséghez és annak szövődményeihez köthető halálozás folyamatosan nő világszerte, a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai hazánkban már megközelítőleg 1,5 millió embert érintenek. A civilizációs népbetegség kialakulásában szerepet játszanak az életmódbeli tényezők és a mindennapos stressz, illetve az ezek nyomán megjelenő többletkilók. A cukorbetegséggel diagnosztizált páciensek megdöbbentő hányada, mintegy 80-90%-a egyúttal túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul a probléma mára olyan méreteket öltött, hogy az obezitást önmagában is krónikus betegségként jegyzik a szakmai szervezetek – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) kerekasztal-beszélgetésén, melyet a Diabétesz Világnapján szerveztek. A szakemberek szerint soha nem volt ilyen fontos a prevenció, és hogy az egymással szorosan összefüggő anyagcsere-elváltozásokat komplex és korszerű terápiákkal kezeljék.

A rendszeresen sportoló túlsúlyos résztvevők eredményei hasonlóak a normál súlyú, ugyanannyit sportoló emberekéhez. Más szavakkal, a rendszeres mozgás ellensúlyozta a túlsúly szívre gyakorolt negatív hatásait.

A szívünk egészségét védő életmód kialakítása nem olyan nehéz, mint hinnénk. Apró változtatásokkal napról napra egyre egészségesebben élhetünk.

Élettani körülmények között az energia-háztartás dinamikus egyensúlyban van. A rendszer folyamatos adaptációja szükséges az állandóan változó külső és belső tényezőkhöz és a terheléshez. Az obesitas ezen anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara.