MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Még a leglazább rockerek szíve is kihagyhat egy ütemet – vagy éppen túl sokat verhet. Vastag Tamás, a népszerű énekes és Dr. Márk László kardiológus professzor beszélgetése rávilágít: a szívritmuszavar és a magas koleszterin nem válogat, és 40 felett (vagy akár előbb) már nem elég csak a szerencsében bízni.

Forradalmi mRNS-terápia szívinfarktus után: új esélyt adhat a szív regenerálására Egy új mRNS-alapú kezelés lehetővé teheti, hogy a szív újraépítse önmagát egy infarktus után. A Temple Egyetem kutatói áttörést értek el az egereken végzett kísérletekben. A technológia a jövő szívgyógyászatának alapja lehet.

Az elhízás krónikus, kezelést igénylő betegség, amely hormonális és anyagcsere-zavarokkal jár, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A gyorsan növekvő betegszám miatt ma már a kardiológia, a sebészet és a gyógyszeripar is kénytelen alkalmazkodni, hiszen az elhízás kezelése emberéletekben és költségekben is a jövő egyik legfontosabb kérdésévé vált.

Till Attila műsorvezető sportos, aktív életet él, mégis fiatalon diagnosztizálták nála a magas vérnyomást (hipertóniát). A Szívvonal című egészségügyi beszélgetéssorozatban őszintén mesélt arról, hogy a családjában több generáción át jelen volt ez a probléma. Az ő esetében tehát az öröklött hajlam volt a fő rizikófaktor. Ez egy fontos figyelmeztetés: hiába vagyunk energikusak, jó kondiban, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét a genetika is befolyásolja. A megelőzéshez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és a tudatos életmód. Az, hogy valaki „egészségesnek tűnik”, még nem mindig jelenti azt, hogy (alattomosan, némán) nem kezd kialakulni nála a hipertónia.

A szívbetegségek típusai rendkívül sokfélék, de jól csoportosíthatók aszerint, hogy hol és hogyan alakulnak ki. Ez az összefoglaló - a teljesség igénye nélkül - részletes felsorolást ad a leggyakoribb és ritka szívbetegségekről, köztük a halálos kimenetelű és a veleszületett szívbetegségekről is. Segítségével áttekinthetővé válik, milyen szív- és érrendszeri kórképek fordulhatnak elő a klinikai gyakorlatban.

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

A múltunk hatással van a jelenünkre – de mi van, ha nemcsak a saját múltunk, hanem az őseinké is? A kutatások azt mutatják, hogy a súlyos traumák, például a háborús események vagy a gyermekkori bántalmazás, nemcsak az érintettek, hanem az ő gyermekeik és unokáik egészségére is kihatnak. Ezek a hatások különösen a szív- és érrendszer állapotát befolyásolhatják, növelve a szívbetegségek kockázatát. De hogyan lehetséges ez? Miért örökölhetjük elődeink fájdalmát, és mit tehetünk ellene?

A szívinfarktus gyakran idősebb korosztályok problémájaként él a köztudatban, pedig egyre gyakoribb, hogy 50 év alattiak is áldozatul esnek ennek a súlyos betegségnek. A háttérben sokszor a helytelen életmód áll: a stressz, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mind növelik a kockázatot. Emellett a genetikai hajlam, például az örökletes magas koleszterinszint, szintén jelentős tényező lehet. Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában érthetően, elgondolkodtatóan járta körül a témát Ganzler Orsolya műsorvezető és meghívott vendége, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

A sportolás fitten tart és csökkenti bizonyos betegségek, például a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát. Azonban sokáig nem volt világos, hogy pontosan hogyan járul hozzá a mozgás az egészségesebb élethez.

Hazánkban minden kétszázadik újszülött örökletes szívbetegséggel jön világra. A genetikai hátterű szívbetegségek, a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák 50 százalékban továbböröklődnek, ezért fontos a családtagok vizsgálata, a megelőzés, az életmódbeli tanácsok betartása és a rendszeres orvosi kontroll – hívta fel a figyelmet a szív világnapja alkalmából dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Bristol Myers Squibb gyógyszervállalat rendezvényén a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán. A klinikán egy edukációs kampány keretében különleges kiállítás is nyílt. A kortárs magyar írók valós betegek történetein alapuló novelláikkal azt üzenik: fontos törődni a szívünk egészségével.