MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A depresszió és a szívbetegségek közötti kapcsolat nem csupán elméleti kérdés, hanem napjaink egyik legfontosabb orvosi és társadalmi problémája is. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a Mentális Egészség Hónapja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy a depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, ugyanakkor a szívbetegség is gyakran vezet depresszióhoz.

Aki a választ 1 percben megadja: Dr. Bartha Judit kardiológus, egyetemi docens, a Debreceni Klinika szívkatéteres laboratóriumának vezetője, az MKT alelnöke

A felvétel a Szívünk Napja 2025 Tévhitek című pódiumbeszélgetésén készült.

Az elhízás krónikus, kezelést igénylő betegség, amely hormonális és anyagcsere-zavarokkal jár, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A gyorsan növekvő betegszám miatt ma már a kardiológia, a sebészet és a gyógyszeripar is kénytelen alkalmazkodni, hiszen az elhízás kezelése emberéletekben és költségekben is a jövő egyik legfontosabb kérdésévé vált.

Till Attila műsorvezető sportos, aktív életet él, mégis fiatalon diagnosztizálták nála a magas vérnyomást (hipertóniát). A Szívvonal című egészségügyi beszélgetéssorozatban őszintén mesélt arról, hogy a családjában több generáción át jelen volt ez a probléma. Az ő esetében tehát az öröklött hajlam volt a fő rizikófaktor. Ez egy fontos figyelmeztetés: hiába vagyunk energikusak, jó kondiban, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét a genetika is befolyásolja. A megelőzéshez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és a tudatos életmód. Az, hogy valaki „egészségesnek tűnik”, még nem mindig jelenti azt, hogy (alattomosan, némán) nem kezd kialakulni nála a hipertónia.

Az egészséges életmód késleltetheti a magasvérnyomás kialakulását. A rendszeres életmódbeli változtatások csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés elhalasztható.

A szív- és érrendszeri betegségek sok esetben előjel nélkül okoznak tragédiát. Dr. Merkely Béla kardiológus professzor és Csonka András színművész közös beszélgetése a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Csonka András története – amit a Szívvonal nevű, vadonatúj podcastban elmondott – nagyon személyes, mégis mindannyiunkat érint.

Az obstruktív alvási apnoe gyakran észrevétlen marad, mégis súlyosan károsítja a szív- és érrendszert. Az ismétlődő légzésszünetek nemcsak megzavarják az alvást, hanem komoly szívbetegségek kialakulásához is vezethetnek. Kezelés nélkül a kockázatok halmozódnak, és akár végzetes következményekkel is járhatnak.

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

Forradalmasíthatja egy új, mesterséges intelligencia (AI) alapú kutatás a szívbetegségek diagnosztizálását és megelőzését. Ez óriási előrelépés lenne, mivel a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17 millió ember életét követelik világszerte, ezzel az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. A pontos kockázati tényezők meghatározása és a korai felismerés létfontosságú a megelőzésben.