MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Két magyar orvos történelmet írt Csádban. Ebben az afrikai országban a háborúk, az éhínség és az egészségügyi infrastruktúra szinte teljes hiánya állandó kihívást jelent, ahol a modern orvosi technológia szinte elérhetetlen luxus. A misszió során három pacemaker-beültetést hajtott végre két magyar orvos. Dr. Toldy-Schedel Emil és Dr. Hartyánszky István szívsebész nemcsak gyógyított, hanem a szakmai fogásokra tanította is a helyi szakembereket. Ezen túlmenően olyan eszközöket hagytak hátra, amelyeket helyi körülmények között is könnyen lehet javítani és karbantartani.

A köznyelvben elterjedt „pacemaker” valójában többféle készüléktípust takar, és ezeket összefoglalóan szívritmus-szabályozó eszközöknek nevezzük. E készülékek fontos szerepet játszanak a szívritmuszavarok kezelésében.

Az orvostudomány fejlődése az elmúlt évtizedekben óriási lépéseket tett a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. A szívkatéterezés és a pacemakerbeültetés két olyan eljárás, amely sokak számára életmentő megoldást kínál. A páciensek gyakran aggódnak ezen eljárások miatt, számos tévhit terjedt el róluk, amelyek tisztázásra szorulnak.

Egy tíz éve indult klinikai vizsgálatsorozat eredményét ismertette sikerrel a Semmelweis Egyetem (SE) egy tudományos kongresszuson.

A pacemaker egy beültethető szívritmus-szabályozó eszköz. Folyamatosan figyeli a szív elektromos tevékenységét, és szükség esetén impulzusok által vezérli a szívizmok összehúzódását.

Mondhatni elsöprő magyar sikert hozott az idei, már negyedik alkalommal meghirdetett kardiológusok világversenye, amelyet június 9-11-e között rendeztek Visegrádon. Marokkótól Kínáig, Szenegáltól az Amerikai Egyesült Államokig, Kazahsztántól Horvátországig 45 ország, lényegében valamennyi kontinens képviselője eljött hazánkba, hogy találkozhasson, tapasztalatokat cserélhessen és persze „megmérettethessen”.

Gyakran mondjuk, hogy ha igazán fontos nekünk valaki vagy valami, akkor a szívünkön viseljük a sorsát; ha pedig fájdalmas élmény éri az embert, a szívére veszi a történteket. Szívünkbe zárjuk, akit szeretünk, és összetörik, ha elveszítjük. De valóban meg tud szakadni a szív? Az alábbiakból – 9 más meghökkentő kardiológiai ténnyel együtt – ez is kiderül.

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a szív pumpa- és/vagy telődési funkciójának zavara miatt nem képes a szervek igényeinek megfelelő mennyiségű vért biztosítani.
Leggyakoribb tünete a légszomj és a fáradékonyság, amely kezdetben csak nagyobb fizikai terhelés során, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők (ödémák) kialakulása, elsősorban a lábakon, bokákon és lábszárakon. Előfordulhat hasűri folyadékfelszaporodás (ascites), illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.