MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A Szívünk Napja előadásán Bernáth-Lukács Zsuzsanna, a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke, Dr. Gesztes Ákos a betegegyesület elnökségének tagja, Kijacz József érintett beteg, Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke válaszolta meg Kun J. Viktória, a SZÍVSN Országos Betegegyesület kommunikációs vezetőjének kérdéseit.

Sokan nem tudják elképzelni a napjukat kávé nélkül, mégis sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a kávé káros a szívre. Most azonban egy új nemzetközi kutatás alaposan körbejárta a témát. Meglepő eredmények születtek: úgy tűnik, a kávé nemhogy árt, de akár segíthet is megőrizni a szív egészségét.

Egy friss amerikai kutatás szerint a szájban élő baktériumok hozzájárulhatnak a szívrohamot megelőző érgyulladásokhoz. A vizsgálatok szerint a Streptococcus baktériumok biofilmjei a koszorúerek falán is megjelenhetnek, és krónikus gyulladást okozhatnak. A tudósok szerint érdemes újraértékelni az orális mikrobiom szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Mi lehet az oka annak, hogy vannak, akik nem működnek együtt az orvossal, túlzottan félnek a vizsgálatoktól, vagy önszabotálják a gyógyulásukat? Nem biztos, hogy az érintettek "egyszerűen csak fegyelmezetlenek". Lehet, hogy egy mély gyermekkori élmény áll a háttérben.

Egyre több kutatás igazolja, hogy a mentális betegségek és a szív- és érrendszeri problémák szorosan összefüggenek. A háttérben egy közös biológiai mechanizmus, a gyulladás állhat. A stressz és a lelki megterhelés nemcsak az agyat, hanem a szívet is megbetegítheti.

A szívbetegségek típusai rendkívül sokfélék, de jól csoportosíthatók aszerint, hogy hol és hogyan alakulnak ki. Ez az összefoglaló - a teljesség igénye nélkül - részletes felsorolást ad a leggyakoribb és ritka szívbetegségekről, köztük a halálos kimenetelű és a veleszületett szívbetegségekről is. Segítségével áttekinthetővé válik, milyen szív- és érrendszeri kórképek fordulhatnak elő a klinikai gyakorlatban.

Nagyon sokáig a magyar lakosság a szívbetegségek fő okaként (a közvéleménykutatások szerint) a stresszt jelölte meg. Évtizedekig tartotta magát az a tévhit, hogy nem más, csakis a folytonos munka, a főnökök által ránk nehezedő nyomás, a túlórázás és a magánéleti problémák miatt megy tönkre a szívünk. Nézzük, hogy mi történik velünk stressz esetén!

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

Arra már egyértelmű bizonyítékaink vannak, hogy a házikedvencek oldják a magányt és növelik a fizikai aktivitást, azonban a további előnyös hatásukra csak feltételezések vannak, és egyáltalán nincsenek tudományosan annyira megalapozva, mint amennyire általában gondolnánk.

A séta (illetve pontosabban a gyaloglás) az egyik legrugalmasabb mozgásforma, mert akármikor, akárhol végezhetjük. Az alábbi tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb időben gyalogolhasson.